Megy egy ember hazafelé.

TURIKARI68•  2020. december 1. 18:48  •  olvasva: 70

Megy egy ember hazafelé.

 

Megy egy ember hazafelé,

A nyárfasor alatt.

Emlékezni valamire,

Amiből mára már semmi sem marad.

 

Összeszidott anyám sokszor,

S elvert, mint a záporeső.

Csak azért is hazamennék minden nap,

De már késő.

 

Nem rejteném véka alá könnyeim,

Ha meglátnám őt, s itt találom.

Mert itt hatolt belém a szerelem is,

Hogy szóra bírja némaságom.

 

Mintha e vidék elbujtatta volna az összes álmom,

S mikor betoppanok, elővesznek megint.

A jóknak ott a szerelem,

A rosszaknak majd anyám odalegyint.

 

Turi Károly / 2013/03/ 16/7:30

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

SzaipIstvanne2020. december 2. 20:36

Szép vers. A második vsz-a szívszorító.

Jó éjt.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom