Megkérem a kezedet.

 

Megkérem a kezedet kedvesem, meg bíz én,

Ha beköszönt a tavasz idén, s eljő a nyár.

Mert e szép időben itt döngicsél a szerelem az a ravasz,

S egyszer bemutatom neked is anyám.

 

E láz felöltöztet illendően engem,

Mert megleltelek, mint egy kincset.

Kikelet lesz illatos ingem, rajta csüngetve az akácot,

S a virágos réteket mindent.

 

Viszek gyűrűt, s reád hagyom e pár sort itt,

Mit a költészet nyújthat még az átkozott!

Adom hát,

Akár a szívemet, mint zálogot.

 

Ha egyszer menni szottyan kedvem

Mert e test csak por, mit elhord a szél könnyedén.

De ím, a nedvesség mi szememből pottyan örök,

S mikor az élet már csak hörög, akkor is itt maradunk ő, meg én.

 

Jólesel, az éhes csend előtt most,

Zsivajgó hangoddal, mely kergetve nem ereszt, ahogy néha szól rám!

Hogy vihetlek az útra magammal, s jóllakom veled, még haza nem érek

Mert a sors nekem adott e késői órán.

 

Hanninak 2021/06/06  egy éves évfordulónkra.