Kézen fogva.

TURIKARI68•  2021. április 2. 15:56  •  olvasva: 29


 

Kézen fogva sétáltam a fénnyel,

Árnyéknak ott van már,

E Dimbes dombos liget.

Néhány emlék szembejött velem hazafelé,

Mint egy kísértet.

 

Suttognak a fülembe,

Nevettem!

A létezés itt már csak hörög.

Tudom-tudom, hazudnak az az álmok,

S a szerelem sem örök.

 

De most hasonlítok a legjobban önmagamhoz,

Ahogy belenézek az éterbe

Radioaktív tekintetemmel egyszer-egyszer.

Valami menni készül, belőlem érzem, s ha veszed az adót

Mert szervezetemben halmozódik a periódusos rendszer.

 

2019/ 06/ 01/ 8:43.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom