Kézen fogva.

 

Kézen fogva sétáltam a fénnyel,

Árnyéknak ott van már,

E Dimbes dombos liget.

Néhány emlék szembejött velem hazafelé,

Mint egy kísértet.

 

Suttognak a fülembe,

Nevettem!

A létezés itt már csak hörög.

Tudom-tudom, hazudnak az az álmok,

S a szerelem sem örök.

 

De most hasonlítok a legjobban önmagamhoz,

Ahogy belenézek az éterbe

Radioaktív tekintetemmel egyszer-egyszer.

Valami menni készül, belőlem érzem, s ha veszed az adót

Mert szervezetemben halmozódik a periódusos rendszer.

 

2019/ 06/ 01/ 8:43.