Későn jött madár.

Későn jött madár.

 

Már egy ideje itt lézengek,

A táguló térben.

De könnyed mosollyal az arcomon,

Ezt az életet, én sohasem kértem.

 

A szívem kómásan morzézik,

Lassan véget ér már csatája.

S betántorog a mennyországba tán lelkem,

Mint egy kocsmába szomjas gazdája.

 

Hát igen! Nem lettem tökéletes!

Tervezőm talán hibázott!

Mikor nékem köldököm lett,

De közben ő önmagáról mintázott.

 

Költenék azért még,

Valami szépet drága jó anyámnak.

De érzem nem lesz időm,

Mint a későn jött madárnak.

 

Az élet hazug lett, s komolytalan velem,

A szerelem sintér s megöli, még amit talál.

Ebbe beteg lett a lelkem,

És sejtjeimben, fénysebességgel osztódik a halál.

2018/ 04/ 30/ 17:53.