Hannika

TURIKARI68•  2020. augusztus 8. 07:13  •  olvasva: 82



Hannika.


Ahogy hozzám érsz,

Ahogy megérintesz,

Mosolyomra várva.

Ahogy szállok derengek feléd érte,

Mint a hajnali harmat, mint a pára.


Tekinteted felém sompolyog, 

Mint a napsugár.

Mint egy róka mely vadászni indul ravaszul,

Mely elől menekültem egy darabig makacsul, de többé nem is akarok soha már.


Mert te hoztad a fényt,

A szerelmet s vele az életet mindent.

Nélküled üres lenne a világ,

A lelkem a szívem itt bent.


Pedig már szólított a csend,

A pihe-puha ágy, az örökkévaló ott volt nálam.

De marad bennem egy vágy! S te úgy támasztottál fel onnét mint egy álom.


Szeretlek. Boldog születésnapot.  


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom