Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Elfeledve.
TURIKARI68 2020. december 8. 19:01 olvasva: 144
Elfeledve.
Megtépázott hintaló,
Nyerít a kertben.
Botok, mint éles fegyverek,
Elfeledve hirtelen.
Már régen begyógyult sebekből ömlik a vérem,
S csak néztem, az alattomos csend, hogy hömpölyög a kertben.
S nincs tekintettel, szánalommal,
Egyedül maradtam hát, e láthatatlan világommal.
El van rejtve az én boldogságom,
Meddő a sorsom, bolond eszem temető.
Bolyonghatok nyomtalan,
Még össze nem fut velem a teremtő.
Turi Károly/ 2014/01/ 18.