Egyszerű dolog.

 

Egy kicsit túllihegve tán,

De becsültem az életet.

Megvan hát mit nyújthatott és mi az, amit bújtatott előlem,

S az ember kérhetett.

 

Ne akarjunk mi rendet rakni a csillagok között,

Majd eljő az úr maga, s ama boldog végzet.

De addigra vegyétek észre egymást, mert nem oly bonyolult a dolog,

Szeretni egyszerű a képlet.

 

Én segítek hevesen zuhogva, amíg a szívem ver,

Fel, s alá száguld az értelem e költői vénán.

Minden titok így hever előtettek, míg a test le nem fekszik,

Elmegy egyszer csak aludni lassacskán bénán.

 

 

Hol jár s kel, akkor dolog nélkül

Kesereg a múlton.

És nem kel fel többé,

A lélek derengve válik sejtelmes köddé az úton.

 

Gic/ 2022/05/20