Egy csomó dolog.

TURIKARI68•  2021. április 8. 16:53  •  olvasva: 55


 

Reám szabadítottál egy csomó dolgot,

S mire e felhőkből számomra az ég kiderült.

Odavetettél magnak kibújni valahová,

Hol felnőnöm igazán sohasem sikerült.

 

Egyszer, majd ha összedől bennem,

Az utolsó teremtett világ is, tán a napot átkozom.

Hogy tekinteted nem lehetett rejtekem

Mert az emberek rájöttek, hogy nem ő világukból származom.

 

De majd ha haza költözöm!

Ha deszkák között vasalódik szép nyakkendőm s öltönyöm.

Ott a tücsök sem ciripel rám

Haza hív egy ihlet,

Mert nem e világból származik az én hazám.

 

E hosszú útra azért majd,

Álmodnom kellene egyet.

Álmodnom a valóságot,

Aztán álmodnom a csendet.

 

2019/ 09/ 15/ 09:00.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Perzsi.2021. április 9. 11:44

"De majd ha haza költözöm!

Ha deszkák között vasalódik szép nyakkendőm s öltönyöm.

Ott a tücsök sem ciripel rám"

Ezt azért emeltem ki, mert "ott a tücsök sem ciripel rám" különösen tetszik. Gratulálok!

Mikijozsa2021. április 8. 17:02

ne siess annyira

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom