Csodák.

TURIKARI68•  2021. január 18. 17:13  •  olvasva: 67

Csodák.

 

Történtek már velem csodák,

Az is az lesz, mikor meghalok.

E pocsolyaszagú teremtésből,

Ha egyszer, visszacsalnak az angyalok.

 

Már nem cáfol reám a gőgicsélő idő,

Bölcső helyett csak a padló nyikorogott itt bent.

Bizony láttam előre az ég trónusát is,

Hol depressziósan üldögélt az isten.

 

Mindenki ama fényről álmodik,

De benne még én is tévedés vagyok, ki beteg, s hanyag!

E valóságban összefog mégis valami láthatatlan,

A gravitáció talán, s a sötét anyag.

 

Bár könnyű nekem most egy tollvonással,

De ő adta e tehetséget.

Ezért hát, még te alszol,

Én teleálmodom helyetted az ürességet.

 

Bujkált előlem a dimenziók között,

Mint egy üstökös ki néha becsapott,

De látta mit művelt velem az élet,

S mikor zuhantam, mégis csendben elkapott.

2018/08/ 26.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom