Csak a tollam ékes.

Csak a tollam ékes.

 

Csak a tollam ékes, mint az énekes madárnak,

Tán egyebem nincsen.

S te lélek vele röppensz,

Így bénán drága kincsem.

 

Mond, mi dolgod van még itt,

Hisz e világot kinőtted.

Másnak úgy tűnhet, csak tekeregsz, mint a forgószél,

Rugdosod, az őszi avart úgy tengeted az idődet.

 

Szereted a borzongást, ami éberen tart,

Vágytad, a fájdalmat, ami igazából boldognak akart!

És a természetfelettit, akit keresel!

Mesterséges vagy hallod? Egy bolond!

Ki csak önmagával felesel.

 

De kell egy kis magány

Néha idebent.

Hol pihenni hagynak a durcás érzések,

S elringat a léha csend.

 

Gic/ 2021/10/29.