Az a szó.

Az a szó.

Amikor elém toppant,

Veled a pillanat, mint élmény.

Mikor megcsillantál, mint felhőkben

fürdő repülők hasán a napfény.

S mint akit régóta vártam már,

Az érzés egyszer csak úgy jött.

Hirtelen ott voltál mindennél előbb te lány,

Ki talán belé vésődtél lelkembe még a születésem előtt.

Testem mint egy tűzbe vetett ág,

Sírva sziporkázik, mint ajka begyén a kérő szó egy gyereknek.

Mennyi felesleges élet zúdult alá eddig adva hitet itt belül az ereknek.

Mennyi fájdalom csordogált,

Próbált változtatni rajtam.

Vájtak arcomra vacogva folyók medret!

De te megérdemled, ha hallom majd tőled,

Azt a szót, csak azt az eggyet.