Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A roncs
B-B• 2020. július 13. 23:54 • olvasva: 100
A RONCS
Okker sárga, homokban hevert belefúródva
fekete kontúr-árnypatakok folytak le róla,
néha-néha a szél belekapott a homokba,
így varázsolta, tört kitin-mázat opálosra.
S egy dűnébe fúródva, por emelte a Napba.
Hullámosra gyűrt kitin alatt látszott huzala,
a sok kábel ahogy áthasít ide és oda.
De áram az már nem vonul ó által ott rajta
A szárny ama kitines burok alatt még prizmált,
a szél vagy csak kóbor áramkör mozgatta s árnyát.
A roncs ég alatt egyedül így aludta álmát,
Árny lepte el osztott szemes pilóta-ablakát.
Hallgatag összhatás, elvétette a röppályát:
sebek őrzik, siklás utolsó kis mozdulatát.
A por már eszi is meg finom csatlakozóját
a finom kosz kikezdi belül, apró modulját.
Tört antennája nem küld tova messzi jelet már,
csak a nap sugara izzítja azt a kitint, kár:
A lezuhant, zúzódott sárgás roncs az már csak vár!
Vészjelzése talán még mindig az éterben száll.
Halott rovar csillogva terült s körte hangya jár,
egész karaván, részit cipelik, sodorja, ár.
Arany kitint - ha esőt fog e táj - nyeli a sár.
Pedig mészsíról csak egy hallott, sérült kis bogár!
2020.07.12.