MihalyffyBalazs_Blogja

ALPHA

Erős teste robusztusan áll,
két külön világnak partjánál.
Zordon szürke éles kőszikla;
a kék hullám szétfoszlik ,csapva!
És habja a vad-tengerkéknek
állómként fel-fel száll az égnek!
A következő már  lapítva
hunyászkodva kúszik a partra.

- Az Alfa
jelét szórja
mint antenna,
és mind tudja:
Ők raj s falka!

Ott van Ő; delelő madarak
élén, akik délre indulnak
mert kalandnak vágnak mind neki,
s dominancia harcot nyeri:
Most is pont úgy mint mindig, régen.
Szállna mind, alkonyati égen,
sok béta az indulásra vár,
mert egy a vezér a flottánál!

- Az Alfa
jelét szórja
mint antenna,
és mind tudja:
Ők raj s falka! -

Ott van Holdas téli éjjelen.
mikor a fák fagyva meredten.
Ott üget a falkának élén,
dominanciájának révén!
Sok szimat mind-mind után üget,
kérve szolgál, éli az ügyet!
Lábnyomok, közel a vad, támad,
Ő harap ott elsőnek,s nemz hármat!

2020.10.09.

A KAPTÁR HŐSE

Mit látsz lakótelep, valójában kaptár hegyek!
és ezt szépítgetik tapasztva a méh-felnöttek.
Kívül szürkés falak, bent ó nagy ideges nyüzsgés,
naponta van itt, monoton munkába röppenés.

A módosabbja vidéken él, kertes kaptárba'
egy nyugalmas helyen: egy fa ágán vagy odvába'.
A többi meg ó csak robotol a méhészetben
ahol elveszik munkád gyümölcsét észrevétlen!
 
De,
A kaptár hőse
nem kérdez,
csak megy előre!

Félnek, jön a behajtó, az állam, szkafanderben,
ott lakhatnak ők munkájuk javáért, hitelben.
Van kin lötyög a sárga-fekete munkaruha,
van ki az izmai kiemelésére hordja.

A mindennapos robot mindenkit a földhöz ver;
csak a kicsiny lurkót táplálják az édes mézzel!
Ezért kelnek fel minden reggel, de, sok a kérdés;
S mit ér a lét? Panel-kaptár mind csak zárt szenvedés!

De,
A kaptár hőse
nem kérdez,
csak megy előre!

De nem bánkódik a panel-kaptár méh van lejjebb
csöves légy, lopdosó szúnyog, s örül: itt van feljebb!
Persze a telep egy külön világ s nem mindenki
érzi a ritmusát és ó nem mindenki éli!

Nem mindenki lehet kis méhből a kaptár hőse,
ki naponta terepen s susnyásban megy előre.
Kin feszül a fekete sárga sávos trikója;
aki a nagy-Vállalatot izmos  vállán hordja!

De,
A kaptár hőse
nem kérdez,
csak megy előre!

2020.06.12.

RÉGI PIRULA

Rázta  a hideg s kaleidoszkópot látott szeme
ezért a gyógyszeres ládikán landolt  lágyan keze.
Opálos. zizegő szellemkép az ő látótere;
ezért sietve csapódott fel a láda teteje,
és benne fehér dobozban orvosság elrendezve,
de ez a rend, ó hamar összedőlt a keresésbe'.
A lenti dobozkák feljöttek, kupac tetejére
közben gyötörte a zaj-fájás színes zizegése!

Fehér doboz követett másikat, peregtek sorban,
közben egyre kevesebb volt már a fehér ládában.
S akkor talált egy kis dobozt arany csomagolásban.
Kinyitotta  kapszula volt s levélen, egymagában,
talán utolsó darab már, az egész szériában.
Hát gyorsan ott volt az a pirula az ő markában,
s víz is eltűnt az egyik közeli kristálypohárban.
Tengeralattjáróként csúszott korty alatt torkában.

A hűs vízzel leért mélyre, le a gyomorfenékre;
s ott a régi összetevők kipezsegtek előre,
fehéren, bárányfelhők habzottak ki ó belőle,
antik, óvilágnak az utolsó kis lehelete:
részint Istenhit és az Erényeknek a legtöbbje;
Imák, Tartás s gyógyfüvek áradtak szervezetébe.
Szervezetébe mit, krómos-modern nyűtt elgyötörtre.
S testét s lelkét, régi-régi pirula teszi Rendbe.
(Mert ő talált még ez ódon kis kincsből, szerencsére!)

2020.05.29

   ARÉNA

Hatalmas ovális beton, fém csövekkel,
áll az aréna műanyagos székekkel.
Szépen pepitába: egy piros egy fehér;
látszik még de a tömeg mindenhova ér.
Van aki hotdogot és hideg sört kínál
valaki még a nagy bejáratnál, kinn áll.

Vegyes tömeg: messziről lila habzása,
émelyítő a sok reklám s szók kavargása.
Nyitott tetőn keresztül látszik a Tejút,
tintakék égen, a Mars oldja a borút.
S a tömegből visszhangzik Róma mint hajdan
a műsor indul UV fényben, arénában.

Vörös lézerfény cikázik, kuszán, szerte
a Vad Fiúk porondra mennek, egyszerre.
Intergalaktikus eme sötét játszma
A gonosz Mester, színre, lép s így szól "Játsz Ma!"
A küzdőtéren droidok és mutánsok
stroboszkóp alatt kezdődnek foszfor-táncok!

Az aréna népe
felzúg a vérre!

Megvan az első áldozat egy gép szikráz
vele együtt egy embert kék-árammal ráz.
Csiklandozzák a húsát a kisülések,
lelátón recsegnek is a kis ülések.
Ordít mielőtt üszkösen elporladna,
de már teljesen kikészült az Aréna!

Az aréna népe
felzúg a vérre!

 Kard ketté csapja a gépet s ketté válik
színes kábeli sziszegnek, már nem játszik.
Ragacsos, nyákos, fekete olaj lövell
szerteszét nagy bárral, hatalmas erővel.
Aztán vörös-narancsrózsa pattan ki; robban!
Jaj annak aki megcsúszott az olajban!

Az aréna népe
felzúg a vérre!

Egyetlen egy ember és egy droid maradt
mind, akik leküzdték az akadályokat:
Rohanj férfi, halld, rohanj, akadályon át!
Vidd szívedben az emberség a Jó Szavát!
S míg olaj lángol és a stroboszkóp remeg
remény  van míg a jó, Futó ember  liheg.

2019. December

   A LIBERALIZMUS ATLÉTÁI

Nagy sport csarnok, napfény, középen zöld focipálya
körbe vörös futószőnyeg, itt három atléta,
edz keményen, izmuk feszül, izzadságuk folyik
fehér meszük üde légben csak úgy fodrozódik.
Első egy eurázsiai férfi, a mezén
SZABADSÁG, óriás s nagy betűkkel áll feketén.
Gyűrűn leng körbe, fehér kör milyen centrifuga
szökellve hull le lábujjhegyre, le-le a porba.

Aztán egy afrikai férfi fut, magasugrás!
Fehér mezén: EGYENLŐSÉG s ó milyen szép siklás!
Fut, megtorpan, szikár és vékony izma mind feszül
majd a légbe repíti a gerely fesztelenül.
Felhág, fel magasra, röptében mint madár könnyen;
minden mozdulat kimérve, mint ama nagy könyvben!
Aztán földet ér az okker-homokba, repülnek
csillanó kristályai szerte és elegyednek.

A harmadik egy héber férfi hátán szöveg:
TESTVÉRISÉG, jól látni, mert ő nagy darab tömeg!
Ő is nekifut és gerelyt hajít el messzire
szinte lassítva engedi el a gerelyt keze.
Az meg siklik, leendő Fau-kettes rakéta;
süvít a légben majd belefúródik, talajba.
Három atléta így gyakorolt, mindent bevetve
hogy fel legyen készülve harminchat Berlinjére!

2020. Február. 25