LOVAS ZSUZSANNA LUX - Árnyék és Fény

Szerelem
19611961•  2019. szeptember 23. 22:09

HALVÁNY FÉNY-ÖLÉBEN

Itt az éjszaka mit ural a sötét

piciny gyertya fénye ad némi reményt

lassú lépteimmel indulnék feléd

könnyű éjruhám ha kérnéd levetném

suhogna a selyme fátylas éjszakán

hullámzó hajammal könnyed lemosnám

halvány fény-ölében arcod sejteném

kezed érintése lehetne enyém

lehetne ha egyszer eljutna hozzád

hogy mire is vágytam egy hűs éjszakán...

19611961•  2019. szeptember 23. 21:50

ÁLMODJ VELEM

Álmodj velem, mikor a nap vörös fényben izzik,

Álmodj velem, mikor hajnal a harmatot hinti,

Álmodj velem, mikor simogat a déli eső,

Álmodj velem, s te leszel az életemben - első.

Álmodj velem, mikor búcsúzik ágtól a levél,

Álmodj velem, amikor a fehérség csodaszép,

Álmodj velem, ha karmait nyújtja égre az ág,

Álmodj velem, mikor bimbót, virággá formálják...

Álmodj velem, ha a csillagok mutatnak utat,

Álmodj velem, ha a sötétség mélyen betakar,

Álmodj velem, mert én már régen véled álmodok

s egy másik dimenzióban, már - csak tiéd vagyok...

19611961•  2019. szeptember 23. 21:43

FÉNY VAGYOK

Tudom szeretni a kéklő ibolyát,
Tudom meglesni a hű gerlice párt,
Mert ,,Áldott csodáknak tükre a szemed "
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


Fáradt matróz vagy háborgó tengeren,
Szomjas utazó hegyeken, réteken,
Harcos vérmezőn, s a városok felett,
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


Pihenj meg ölemben, mondd el bánatod,
S ha nincs szólni kedved, én is hallgatok...
Majd ha szavaid patakja megered -
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


Baráttá fogadnak majd a csillagok,
A sötétség leple lágyan ránk hajol,
Meleg szárnyával puhán ölel, szeret,
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


S ha elmész majd, mert másnál a Nap ragyog,
 - Nálam hagytad múltad, búdat, bánatod, -
Ne félj! Én soha fel nem hánytorgatom...
Fényem utánad küldöm, mert Az én vagyok!



Ady Endre: Mert engem szeretsz; című versének egy részlete



19611961•  2019. szeptember 23. 19:46

MINDEN HALÁLOM

Minden halálom egy kicsit a tiéd is

elveszítelek majd újra megtalállak

minden könnycseppem tudom hogy neked is fáj

mert benne vagy minden kavicsban és fában


minden öleléssel hozzád bújnék újra

s csókkal hinteném a halkan szóló szádat

lábad elé tenném le minden fájdalmam 

hogy boldog légy e boldogtalan világban.


19611961•  2019. szeptember 23. 19:45

SZÍVEMET ADOM

Bús szívemben lelked hordozom,

minden lélegzetem néked átadom,

szomjad oltom, karod oltalom -

szeretőd vagyok, múzsád és asszonyod.

Időnk pereg, gyémánt kis kristály,

madárkád repül feléd az éjjen át,

kapaszkodom beléd, szürkécske,

kis veréb, fényben fürdess, és nem téphet

egymástól semmi se szét. Ringass

karodban, mellkasod sóhaján altass, 

fáradtan ne lásson senki más!

Gyengéd ölelésem érted vágyódás

ragaszkodom hozzád, ölelj át!

Én már sejtembe fogadtam lényedet

bőröm alá bújtattam képedet,

búban, bánatban én mind veled vagyok.

Hangom rezgésében szívemet adom!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom