Árnyék és Fény blogja

Egyéb
19611961•  2019. június 5. 00:39

Nyár leánya

Virágözön hull most reád,

Szél lebbenti könnyű ruhád,

Arcodon a Nap mosolya

Szemedben az ég harmatja.


Kezeddel hűsítsd arcomat,

Mozdulatoddal simogass,

Csókot is küldj, forrót, tüzest!

Itt van a nyár! Nagyon szeress!

19611961•  2019. május 27. 21:30

...hamis dallam

Haragvó szívvel ápoljuk a múltat,

hogy el ne feledjük, hogy mit tett velünk.

Keserű szavakkal újra és újra

felidézzük rég fájdalmas életünk.

Meg sosem bocsájtunk, él a fájó láng.


Szinte nem volt egy jó szava sem! Mondjuk,

s talán már el is hisszük. Megálmodjuk

újra minden álmunk,és felidézzük 

álmatlan éjszakánk, majd megidézzük

a múlt homályából rég elmúlt anyánk.


Nincs bocsánat! Aztán egy fénykép csak úgy

előkerül, s a kopott sublót szintúgy

megfeszül. Mereven nézzük a képet

s közben düh és harag vetül, költészet

költözik szívedbe, s bánatod - repül.


A képen anyád még gyermek, de látod, 

nem mosolyog! Szemébe hűlt gyémántok

arcán egykedvű mosoly. Hidegséged

felváltja forró félelem, mely éget

többé már nem ereszt. Lehullik fátylad.


Ő is szenvedett. Mit adhatott volna?

Hiszen csak ezt ismerte? Átkarolna,

s most ölelnéd szorosan őt, áldanád

vele az eljövendőt, - szép bánatát,

mely sok éven át írta  - 

szívedbe hamis dallamát!

19611961•  2019. május 13. 00:10

...mint zizegő dongó

Bokrodban rejtőzködik a simogató
lágy szellőben és hajnalban lopakodó
gyöngyként csillogó ezüstös esőcseppek
bíbor-zöld levelén elterülnek, rebben
a virág napfény ízében, s mint zizegő
dongó, kit a tavasz ébreszt, rászáll felhő
fehérben a titkot rejtő csodás levél
sűrű menedéke. Viaszos csipkeszél
rejtekében még zenél, - ébressz fel kérlek,
önző ölelésben, ködös feledésben -
vörös puha párnádon érjen a hajnal!

19611961•  2018. december 30. 22:05

Bohóc sipka, kis cipő

Bohóc sipka fején,
trombita kezében,
harsogó hangja szól,
szilveszter van újból.


Pereg az időgép
vele változó kép
csecsemő cipő rég,
váltó cipő jön még,


aztán tornacipő
melyben lépked, minő
lakcipőben menő
később nyakkendő jő...


Évek hosszú sora...
Trombita meg cola,
malacsült citrommal
hájas tészta vajjal...


Fejre áll a világ
egy éjjelre diák
minden felnőtt ember
kíván víg szilvesztert!


19611961•  2018. december 7. 23:57

Jelenéseim

Nem tudom megrettenjek-e

Álmaim fura képein - 

Nem tudom, ismeretlennek

Fogadjam-e érzéseim?


Az idő lassan lepereg,

A tengeren vitorlát bont

A hideg zord, elepedek,

Arcodnak vonalát vágyom


S tudom ablakon áttekint -

Gőz vagy felhő, s Ő rám tekint...

Kavargó, forrongó agyam

Hordozza a mosolytalant...


Talán őrült kábulatban

Talán örök ámulatban -

De határtalan világban

Lebegek, fájok, virágban.


Vedd le végre kalapodat,

Hajtsd meg előttem magadat...

Utazz a felhőkben, vágyban

Lépj elő, harapj almádba!


 S ha elért a végső álom,

- a fogadást én majd állom -

S te imádkozz, mert más út nincs,

Reméld, hogy Isten ránk tekint.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom