LOVAS ZSUZSANNA LUX - Árnyék és Fény

Szerelem
ArnyekEsFeny•  2016. november 1. 18:30

Hazudj, mert kell!

 

Hazudd, hogy ma szép a ruhám,

Hogy milyen sima a kezem,

Hazudj, ahogy csak szíved engedi

Hogy jobb kedvem legyen!

 

Hazudj, ha kell, mert az igazság

Sokszor igaztalan!

Hazudj egy szép napért,

Hazudj, ha így nyújthatsz vigaszt!

 

Hazudd, hogy szeretsz még,

-         Pedig már jobban izgat az ebéd,

Hazudd, hogy jó lesz majd,

Pedig, tudod, hogy nem igaz.

 

Hazudj, mert nem bírja vállam

már tovább, tovább a súlyokat,

Hazudj az életemért,

mert már rég nem ugyanaz.

 

Hazudj, amíg csak teheted,

-         mert addig itt leszek veled.

Isten majd rád kacsint,

és megbocsájtja hazugságaid.

 

ArnyekEsFeny•  2016. október 30. 01:01

Ketten vagyunk a múlt idő

Kérdezz – én felelek,

Hívj – én megérkezek,

Szólj – én meghallgatlak,

Üvölts – én nem szidlak.

 

Kavarognak az érzéseim,

ordítanék, de hangszálaim

elnémultak, nem szólnak,

Emlékeim megfakultak.

 

Rég láttalak.

 

Mondom, hogy – indulj!

Biztatlak, hogy – bátran!

Imádkozom, hogy – odaérj!

Szeretlek, hogy – elhagyj!

 

Nélküled élek.

 

Álmodom még valakiről,

ő álmodik rólam,

hiányzik az ölelése,

hiányzik az arca.

 

Te vagy az a Valaki,

-          ezt te is tudod,

Én vagyok a valakid

-          ha úgy akarod.

 

Már nem beszélünk.

 

Ketten vagyunk a múlt idő,

mely elhagyatott,

Ketten voltunk a szenvedély,

mely bennünk -  halott.

ArnyekEsFeny•  2016. október 30. 00:56

Mit tudnék adni neked

 

Mit tudnék adni Neked,

te kedves ismeretlen,

hogy pár soros versem után

jobb legyen a kedved?

 

Elmondhatom, mit más titkol

a sok tévedésem,

csetlő-botló, izgő-mozgó

ezernyi kis vétkem.

 

Nem vagyok szent, ember vagyok,

asszonynak teremtve,

szerettem és szerettettem,

sosem tagadom le.

 

Nem mintha nagy dobra verném

sok vidám kalandom,

Lenne aki irigyelné,

és lenne aki átkoz.

 

Jó az Isten, jó bizony,

jó ott fenn az égben,

de a legjobb mégis az, hogy

nincs internet közelben.

 

Mert ha egyszer úgy dönt majd,

hogy megtréfál engem,

és minden huncutságom

számon kéri Tőlem,

 

Nem is tudom, de talán

az lesz majd legszebb,

mert akkor a ifjúság

szele újra lebben.

 

 

Már csak az az egy a kérdés,

hogy mit szólna a férjem?

De tudod mit – te kedves,

kedves ismeretlen, -

én azt mondom, örüljön,

hisz

-          Ő lett a végleg!

ArnyekEsFeny•  2016. október 30. 00:45

Advent idején

 

Elrejtőzöm, hogy ne lássák arcomat.

Elfordulok, mert könnyes a szemem.

Elfáradok, mert sokat akartam.

Elhagyom, hogy feléd mehessek.

Hiszem, hogy jó lesz,

hiszem, hogy segítesz,

s tudom, hogy nem vagyok egyedül.

Ki érti mi a fájdalom,

mi az, hogy anya,

ki tudja, mi a hiány,

mi az, hogy apa.

Ő tudja, milyen

egy nagy fa árnya nélkül

élni.

Ő tudja, milyen a magány.

Szerelmem!

Istenem!

Hallgasd meg szavam!

Várj rám – zaklatott szívűre,

hívj el engem – a forrófejűt.

S úgy szeress,

ahogy ember nem képes

szeretni,

hogy édes legyen minden keserű.

Várok.

Mit is tehetnék mást – advent idején!

Várok és bízom, hogy velem leszel

kétségeimnek éjjelén.

 

 
1...111213
 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom