LOVAS ZSUZSANNA LUX - Árnyék és Fény

Barátság
19611961•  2019. szeptember 23. 22:07

nem én változtam

nem én változtam - te énbennem

tükröd vagyok s noha

magad fürösztöd meg lényemben -

amilyennek látod bennem lelked

olyanná váltál olyan vagy


nem én változtam

a te hangod szól másként

csak azt hallod hamisnak ami

tőled nem volt igaz

nem én változtam

csak fájóbb lett a "játék"

és megláttam egy tócsában

a saját arcomat


nem én változtam

csak amit hittem 

vagy hinni véltem botor módra

cigánykerékbe tükröt tett az Isten

s nem bírta a fényt ó az ostoba

19611961•  2019. szeptember 23. 21:43

FÉNY VAGYOK

Tudom szeretni a kéklő ibolyát,
Tudom meglesni a hű gerlice párt,
Mert ,,Áldott csodáknak tükre a szemed "
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


Fáradt matróz vagy háborgó tengeren,
Szomjas utazó hegyeken, réteken,
Harcos vérmezőn, s a városok felett,
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


Pihenj meg ölemben, mondd el bánatod,
S ha nincs szólni kedved, én is hallgatok...
Majd ha szavaid patakja megered -
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


Baráttá fogadnak majd a csillagok,
A sötétség leple lágyan ránk hajol,
Meleg szárnyával puhán ölel, szeret,
Engedd, hogy életed fénye én legyek!


S ha elmész majd, mert másnál a Nap ragyog,
 - Nálam hagytad múltad, búdat, bánatod, -
Ne félj! Én soha fel nem hánytorgatom...
Fényem utánad küldöm, mert Az én vagyok!



Ady Endre: Mert engem szeretsz; című versének egy részlete



19611961•  2019. szeptember 23. 19:31

MÉGIS KÖSZÖNÖM

ott ahol az árnyak járnak

s nincs vidámsága a nyárnak

ahol kövön koppan a hang

ahol minden nap csak a jaj

ahol süvölt a bántó szél

 - elhagyatottan várlak én...


zizeg a fa csupasz ága

varangy brekeg a virág árva


éltem tudatlan boldog magányban

nem gondoltam a jövőre

nem vártam hogy a szellő simogassa

az arcom

színét vesztett homályban

a szürke hét szürke kabátjában


aztán jöttél és megismertelek

mellkasomban dobbant

rég megdermedt szívem

melegség öntött el

vágyak keltek életre


és vártam

és vártam

és maradt a szürke homály

de te nem voltál


én mégis köszönöm

hogy újra éltem régi örömöm

hogy megtudtam 

van még dobbanása szívemnek

s vért pumpált testembe


ha leszel ha nem

újra élek


ott ahol az árnyak járnak 

lett vidámsága a nyárnak

ahol kövön koppan a hang

ott minden nap halkan hallak

hol tangó táncot jár a szél

 - mindent feledve - várok én...


19611961•  2019. szeptember 23. 19:21

Eső-gazdi

A hegy tetején kanyarogva fut az út,

Az esőcseppjei nem vívnak háborút. 

Homály fedi el a dermesztő múltat,

Kétely vívja meg az égiháborút.

Letargiában a köd-fedte jelen,

A hegy tetejéről tán nem jut le sosem.

Táncolni tudnék a felhők rejtekében

Jövőt idéznék a magas föld hűsébe.

A levegő kevés, boldog már Józsika

Az utat meglelve jött rá - eufória.

Most, hogy ugrik, kutyája nem csahol,

Hűséggel nézi - a gazdi most boldog volt!

19611961•  2019. június 5. 00:43

Szavak, amelyeket egy férfi nem akar hallani

Nem akartalak bántani

azt hittem játék az egész,

de nem tudtam, hogy vágyaid

tengerén utazik ledér - 

pillangó szárnyú vidám fény.


Csak mosolyom küldtem neked,

s nem ígérgettem sohasem,

hogy szeretni foglak téged.

Egy dalos bolondos éjen

megrészegült a nagy világ.


Csak szépen akartam szólni

s boldognak lenni, ha lehet,

Sosem tudnálak bántani, -

mégis ezt teszem most veled.

Hazudni nem fogok:

a barátod leszek...

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom