Árnyék és Fény blogja

Vallás
19611961•  2019. január 10. 19:40

Hitvallás

Hiszem, hogy Föld és ég egyesül,

Hiszem, hogy minden lépésemnél

Egy angyal felettem is repül.


Hiszem, hogy lágy mozdulatommal

Lelkedről lehullik a kötél,

Mosoly ül arcodra, - élni szép!


Hiszem, hogy hangomból melegség

Szavaimból szeretetem kél,

Elmossa bánatod, felüdít.


Hiszem, hogy alázattal adom

Kincsemet, s kicsinyes uralom

Elkerüli életem. Szállok...


Hiszem, hogy mindennap küzdelem,

Csodálatos feladat, hívás,

Ami utat együtt járunk be...

19611961•  2018. december 10. 21:43

A fenyő illata

 - Megkötözve fekszem a hóban,

utazom már kedves kis madár. 

Most félek, de messze visz a szán.

- Messze visz, oda, ahol várnak,

ahogy mondtam, - csodás nagy fenyő!

Királyként állsz majd a szobában,

ragyogsz, mint egy isteni erő!

- S ott lesz majd, az akiért hívtál?

A lány, aki köhög és beteg?

- Ott fekszik, rózsás arcocskája

lázban égő, tüdeje piheg.

- Ó bárcsak, tollas kis barátom

illatommal gyógyíthatnám meg...

- Meggyógyítod biztosan tudom,

nemhiába téged visznek el.


Siklott a szán, a két ló húzta,

A fenyő a házba érkezett.

Illatával gyógyított, hódolt,

mosolyt csalt a gyermekszemekbe.


S a karácsony élettel telt meg...


19611961•  2018. december 10. 16:12

Istenben gyönyörködöm

Ma a pokol vöröslő lángja

a látóhatárra költözött,

s hogy megmutassa, 

mily hatalma van e világban

integetett  

a csupasz fák ágai között. 

Riadtan kerestem az úton,

képzeltem el a tragédiát, 

fel se fogta még agyam,

hogy milyen képet lát.

Felnéztem az égre, s láttam

a fekete felleget,

és tudtam, a fénylő vörösség

nem tisztaságból született.

Intő jelt rajzolt az égre - 

mondhatnánk karcolást, -

figyelmeztetés, az élethez

nem elég a ragyogás!

Sötét fellegek takarják el

a Napot, és vérré válnak 

benne a fák, ágai némán 

rikoltják -

látod vagyok! 

Adj végre feloldozást!

Belehaltam a télbe, 

csak bízom az új tavaszt,

de a sötétet el sosem űztem -

csak hittem - s ez nem ugyanaz!


Nem kell a vöröslő izzás,

nem kell az eget rengető óda!

Elég egy csöppnyi szeretet,

s fény árad majd mindenhova.

Elég egy apró zöld ág,

egy örökre zöld fenyő,

s hogy észrevegyük -

fejünk fölött most még sok a borús,

fekete felhő.

S ha kábult életed felváltja

az apró kis öröm, 

Akkor a pokol tornácán át is

Istenben gyönyörködöm.

19611961•  2018. december 4. 20:28

Úgy legyen!

Ma csak a szobámban lennék,
Ma csak egy kicsit sötétben.
Ma csak annyi jót szeretnék,
Hogy csendben szólj, és engedj el.

Ma viharos szelek fújnak
Ma szürkén süt a nap reám,
Pedig szobám melegében
Meg-megcsillan egy gyertyaláng.

Átadom magam egészen
Egy áldásos kis dallamnak,
Nyugalmat hozzon szívembe
Az adventi szép szólam.


19611961•  2018. november 20. 12:04

Vasárnap délután

Vasárnap délután,

Istennek szent napján

A fehér ház padján

Üldögél  nagyapám.


Mellette nagymama,

Ősz már vörös haja,

Zöld kis kabátkáján

A napfény táncot jár.


Nyugalmas szép ünnep,

Istennek szentelve,

Mert így kell, így helyes,

Áldott csak így leszel.


Az utca már üres,

Már sokan elmentek,

Fiatal házasok,

Külföldön élnek most.


A kis pad magányán

Osztozik most a pár.

Imára kulcsolt kéz,

"Fiam, tán hazatérsz..."

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom