LOVAS ZSUZSANNA LUX - Árnyék és Fény
SzerelemSzavak, amelyeket egy férfi nem akar hallani
Nem akartalak bántani
azt hittem játék az egész,de nem tudtam, hogy vágyaidtengerén utazik ledér - pillangó szárnyú vidám fény.Csak mosolyom küldtem neked,s nem ígérgettem sohasem,hogy szeretni foglak téged.Egy dalos bolondos éjenmegrészegült a nagy világ.
Csak szépen akartam szólnis boldognak lenni, ha lehet,Sosem tudnálak bántani, -mégis ezt teszem most veled.Hazudni nem fogok:a barátod leszek...
Bevallom
Régi szerelem árnya kél,
Felém fújja az esti szél.Hódított szavával, verssel,Mindent adott és el is vett.Gyönyörű szónak hisz a lány,Olvad szívén a jégvirág.,,Mint a Montblanc csúcsán a jég",Dallamával célhoz is ér.
Ginának szép szerelméért,Jégvirágról szólt az ének -Ma már én bizony jól tudom,Az én szívemre is hatott...
Nincs magány
Ölel, ölelt, és ölelni fog,
Mert szeret, szeretett és szeretni fog.Táncos nyári szellő bíborrá festi a szép eget,távoli hegycsúcs flegmán integet.Keres egy szivárványt az égen,kiutat mutat a messzeségbe,keres, keresett, keresni fog,közelebb jönnek a holnapok.Boldog, boldogabblegboldogabb, aki átölel engem, az marad,boldogság titkait ugyan ki fejti meg...Varázslat nyugtatja meg a két szemed.Vár, várok, - várni fog?Távoli szerelem átkarol,ölel a boldogság,vagy eltaszít - boldog mosollyalelámít.A messzeségben még csillag gyúl,majd lassan a szellő elsimul,elcsendesedik tóban a víz...Kellemes nyárban egy madár sír...A város csillogó fényárban áll,öledben csókomtól nincs magány!
Mielőtt elmennél
Mielőtt úgy mennél el, hogy azt hiszed
érted nem dobban meg szívem -halkan csendben elárulomszólni nem fogok,csak meghalok.Mosolyom lesz majd hangtalanelmúlik bennem zajtalanszépsége szerelmedneks csalódása lelkemnek.Az nap csend lesz, -majd újra dalcsalódásomnak dallamas kezed nyomát még keresem -nem zavarlak már sohasem...Vajon mered-e?
Mi ez az érzés? Már magam sem tudom.
Saját boldogságom oda nem adom.
Lelkemben zengnek még szavad hangjai,
Magamba rejtettem tüzes vágyaid.
Mondd! Szabad szíved lángjait bezárni
Vajon mered-e? Múltad ködfoltjait
Hordozod fejedben. Eltáncolt bánat
Még vissza-visszatér, szív darabkákat
Repít az esti szél. Tested tájain
Mozdul a kezem, érint, - feláldozni
Érdemes az egész életed? Álmodj!
Most csak velem légy, ne is magyarázkodj,
Erősen ölelj! Kulcsomat rád bízom,
Úszik életem, mint zizegő levél,
Én már csak benned és veled létezem.
Már ne mondd, hogy megpróbálod, ó ezt ne!
Próbálni szeretni, próbálni nem kell!
Én már csak veled és benned létezem.
Lelkemben zsongnak lágy szavad hangjai,
Magamba fogadom tüzes vágyaid.