Veszélyben volt nyuszika

Fehér nyuszi kis tutaján
Óceánba becsúszott,
nagyon sokszor megpróbálta,
kijutni ő nem tudott.
 
Vitte a víz játszótárstól
part is nagyon messze lett,,
bánatában így elmerült,
máris majdnem este lett.
 
Meglátták egy nagy hajóról,
nyuszi lesz a vacsora,
ki is húzták őt a vízből,
de történt lám nagy csoda.
 
Volt ám egy hős kicsi fiú,
kinek nem volt senkije,
őt is egyszer úgy vették fel,
mi kell, azt odavigye.
 
Gondolták azt, hogyha felnő,
boldog lehet ővelük,
szétszórhatnak bármit estig,
úgyis meglesz mindenük.
 
De aztán jól pórul jártak,
megszöktette a nyuszit,
elkötötte a csónakot,
míg tartották a bulit.
 
Motor is volt a csónakon,
száguldtak is sebesen,
partot értek nagyon hamar,
sötét este mégse lett.
 
Ott sírt már egy másik fiú,
a nyuszija elveszett,
a kicsi hős így szólt neki:
- ezt a nyuszit keresed?
 
Ezt ám bizony őt sirattam,
játszótársam volt nekem,
-tudod, ha már visszahoztad,
maradj velünk lelkesen.
 
- Nagy örömmel elfogadom,
senkim sem volt énnekem,
hajóra is azért vittek,
mit szétszórtak, felvegyem.
 
Így hát tovább együtt voltak,
egy családban gyerekek,
akik végig hallgattátok:
- gyorsan ágyba menjetek.