Szívtelen

dobosigyorgy•  2014. augusztus 26. 16:25

Látod fent az égen
a sok csillagot,
de azt mégsem érzed,
szívekben mi ragyog.

Amíg azt nem látod,
másképp gondolod,
hiába is várod
a fénylő csillagod.

Ha ezt majd meglátod
és észreveszed,
akkor majd megérted
e vérző szíveket.

Ha majd Te is várod
égi jeleket,
szívvel együtt élni,
lám, mégis jobb lehet.

Végre én megérem,
érzel szíveket,
van némi esélyem,
a Földön szebb lehet



Egy beszélgetésre felfigyelve,hogy milyen lelketlenek tudnak lenni némely emberek.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dobosigyorgy2014. augusztus 27. 16:54

@Kicsikinga: Igen!!!
Gyógyító ölelésemmel.

Kicsikinga2014. augusztus 27. 16:49

@dobosigyorgy:
Nem is szabad általánosítani, hiszen az ember inkább legyen jóhiszemű, mint nem!
Ha megpróbáljuk mindenben a jót látni, akkor az oly nagy segítség!

dobosigyorgy2014. augusztus 27. 16:38

@Kicsikinga: Drága Kingácska!Pont azért írtam a vers alá a szöveget,amit Te is tapasztalsz az életben és véletlen sem általánosítanék.
Sok szeretettel és gyógyító öleléssel:-Gyuri

dobosigyorgy2014. augusztus 27. 16:35

@Steel: Köszönöm szépen.
Sok szeretettel:-Gyuri

Kicsikinga2014. augusztus 27. 13:56

Sajnos igen, de van olyan is, amit elfejteni sem lehet, sőt nem szabad!
Mostanában keveset tudok itt lenni Veletek, mert az egészségügyi intézmények sorait "látogatom", és ott annyi együttérzést, annyi kedvességet, segítséget kap az ember, hogy még most is könnybe lábad a szemem!
A betegektől, és nem azoktól, akiknek valahol, és "érdekes módon" ez hivatásuk szerint is így kellene, hogy legyen.

Steel2014. augusztus 27. 11:18

Ezt mostanában magam is megtapasztaltam...
Köszönöm, hogy olvashattam a versed...
Mély, értékekre mutató, szép.