Lélekhordozó

Csendesen nézz fel az égre,
figyeld a sok kis csillagot!
Amott a távolba fénylik,
de mégis, csak néked ragyog.
 
Miért a távolba ragyog,
nem jön már ő sem közelebb,
kinek a szép lelkét hordja,
lehet, hogy régen elveszett?
 
Takarni akarja első,
mi néked innét legnagyobb,
hamisat mutatna róla?
De azért még szebben ragyog!
 
Így járja égen az útját,
hordja a legszebb lelkeket,
így mégis valósan látod,
eltakarni már nem lehet.