Szájtár 🦉

Gondolatok
erika5185•  2022. október 24. 20:29

Vagyok aki vagyok

Vagyok aki vagyok



Hol bezárkózva
Hol kinyílva.
Hol kedvesen.
Hol bosszúsan.
Hol mosolyogva.
Hol sírósan.
Hol büszkén.
Hol összehúzódva .
Hol viccelődve.
Hol komolyan.
Hol érdeklődve.
Hol passzolva.
Hol fájdalmasan.
Hol nyafogva.
Hol összetörten.
Hol vidáman.
Hol keményen.
Hol erősen.
Én vagyok.

 

2022.10.24.

erika5185•  2022. október 24. 16:32

....Nézz szembe önmagaddal....Ki vagy te ?

....Nézz szembe önmagaddal....Ki vagy te ?


....A tükörben néz velem szemben.

Látom, arca megtört igazából szomorú, igen megtört.

Nem volt az élet kegyes vele, de mégis valaki vigyázott rá. Talán az őrangyala.

Alapjában vidám gyerek volt. Később észrevette nem tartozik a szerencsés emberek közé. Mindig érték keserű számára bántó, sértő dolgok. De csak nyelt és ment előre.Hiába akart szeretni ellökték, kirekesztették. Nem lehet megfejteni, hogy mi az oka ennek. Talán ezért küldték a földre ez a sorsa. Ezt a keresztet kell neki cipelni. Visszagondol a múltra. 

Nem rég volt gyermek mégis már olyan rég volt. Aztán hipp hopp felnőtt szülő lett most már őszülő. Arcán egy kettő barázda megjelent. Hát igen, megette kenyere javát. Tapasztalt sokat, mégis olyan gyermeteg maradt a lelke. Valahol megállt nála az idő. Teste hiába öregszik a szíve mondhatjuk fiatal. Talán ezért van az, hogy észre sem veszi, hogy vannak akik az emberekben ezt nem szeretik. De ha valaki így érez, miért kellene magát már temetni ? Az a sok savanyú ember. Azt hiszik sokat éltek , hát ha tudnák itt ez a nő mennyi mindent megélt. Mégsem lógatja az orrát. Nem bújik el viseli életútját. Nem akar nagyobbnak látszani mint ami. Azok akik nem ismerik, persze közülük sokan külsőre ítélik meg. Akik ismerik lehet, hogy nem szívlelik, mert egy egyszerű nő. Egyszerű, mert az élet nem kényeztette sok jóval. De hálás, mert volt mit enni volt ruha, cipő gyerekeinek . 

Mindezt Istennek köszönte .

 Lehetett volna rosszabb is az élete. Ezért van hát, hogy becsüld meg amid van. Aki igazán ismer az úgyis szeret, úgy ahogy vagy.

-------------___-------------___-----------___------------


2022.10.24.

erika5185•  2022. október 20. 19:06

Eljön az idő az életedben....

Eljön az idő az életedben.....


....El fog jönni majd az az idő, amikor rájössz életed egy szakaszában, semmi sem volt olyan fontos az életben, amiért annyit epekedtél és harcoltál . Se a pénz, se a ház, se az autó , se a nyaralások, pedig lehet sokat áldoztál érte. Egy dolog számít, hogy közben szerettél és öleltél, bármikor  szükség volt rád ott voltál. Hazaérve nevetések, és tárt karok fogadtak, akár honnan  is indultál, mindig hazaérkeztél. Legyen pici vagy nagy, romos vagy kastély, vagy számodra a legszebb. A lényeg, hogy benne  szeretsz és benne szeretnek téged. Mert eljön a idő, és megérted, csupán a szeretet a láthatatlan erő képes nyomot hagyni életedben .... 😊


    2022.10.20.

erika5185•  2022. október 20. 18:19

Egy bátorító érintés....

Egy bátorító érintés...


Emberségből jeles....



....Fogta a kezem s szótlanul ,

Bátorítóan a szemembe nézett.

Szeme csillogása olyan nyugtató hatású,

Azt sugallta - nem vagy egyedül. 

Mozdulatlanul némán  ült mellettem,

Az ő kéz érintése most igazán jólesett.

Ültünk egymást néztük,

Gondolataink egymás szemébe mélyedt.

A fájdalom szívemben elcsendesedett, 

s a zsongó gondolataim

 megnyugodtak.

Éreztem az emberi kezet kezemen, 

Amely az idegeimet nyugtatta.

Váratlanul rám zuhant nyomorúságom, 

Bánat fojtogatta a  szívemet.

Az emberi önzetlen segítség, 

Minden rossz közepette is működött.

Arcán mégis  megjelent az a szomorú mosoly, melyet nem tudok elfelejteni.

Ő tehetetlenségében mosolyog rám, mintha érezné, hogy bátorít.

Tudásának legjavát adta,

Ez minden amit ebben a pillanatban adhatott.

Egy ember a legvégső szükségben ennyit  tehet egy másik emberért.

Egy ember aki minden bajban ember tud maradni.

Elfeledve akár pillanatnyi saját baját is, hogy segíthessen.... 😊


      2022.10.20.       

erika5185•  2022. október 16. 19:13

Lebegés... ( Múlnak a percek )



Lebegés.....

Múlnak a percek.....


Mennyi könnycsepp

hull, hogy legyen könnyebb elviselni.


Elviselni napokat , perceket,

Amik kínoznak, égetnek.


Mondom, ha fáj, és bánt lesújt a percek átkos átka .


Milyen könnyű lenne adni magam bele az árulásba, 

de akkor minek is élek. 


Én sosem hittem a csendet,

a magány pillanatnyi semmiség.


Csak vagyok bent, mélyen lebegek a könnyű semmit tevésben. 


És ha örömet hozott 

vagy épp rosszat, hallgattam csak némán.


Most mámorít az édes  érzés, 

hagyni fogom, járja csak át mindenem. 


Könnyű a testem, minden valós, 

és még benne élek .


       2022.10.16.