Szájtár 🦉

Ajánlat
erika5185•  2025. július 20. 15:49

A családi örökség.... 🗝️



❀✿⊱‿➹⁀✿❀❀✿⊱‿➹⁀✿❀❀✿⊱‿➹⁀✿❀



A családi örökség....




"...Volt egyszer egy kis falu, ahol egy nagy és szeretetteljes család élt.

 A családot a nagyszülők, János és Anna vezették, akik több mint 50 éve éltek házasságban. Ők voltak a család oszlopai, és mindenki hozzájuk fordult tanácsért és szeretetért.
A családnak négy gyermeke volt, akik mind különböző személyiségek voltak. A legidősebb fiú, Péter, egy sikeres üzletember volt, aki mindig a karrierjére koncentrált. A második fiú, László, egy művész volt, aki a festészetet és a zenét szerette. A harmadik gyermek, egy lány, Katalin, egy orvos volt, aki mindig az emberek segítésére törekedett. A legfiatalabb gyermek, egy lány, Zsuzsa, egy tanár volt, aki a gyerekeket szerette tanítani.
A család mindig együtt ünnepelte az ünnepeket, és a nagyszülők mindig meséltek a gyerekeknek a családi történetekről és a hagyományokról. Ahogy a gyerekek nőttek fel, egyre inkább elkezdték értékelni a családi összetartást és a hagyományokat.
Egy napon, János nagypapa beteg lett, és a család összegyűlt körülötte. János nagypapa tudta, hogy az ideje véges, és úgy döntött, hogy elmondja a gyerekeknek egy régi családi titkot.
A titok az volt, hogy a családnak volt egy régi, értékes családi öröksége, egy aranyóra, amit még János nagypapa dédapja készített. Az óra nem csak egy értékes tárgy volt, hanem egy családi szimbólum is, ami a szeretetet és az összetartást jelképezte.
János nagypapa elmondta a gyerekeknek, hogy az óra mindig a legidősebb fiúé lesz, de azt is hangsúlyozta, hogy a család összetartása és szeretete a legfontosabb. A gyerekek megígérték, hogy mindig vigyáznak az órára és a családi hagyományokra.
János nagypapa halála után, a család továbbra is együtt ünnepelt és vigyázott az órára. Péter, mint a legidősebb fiú, megkapta az órát, de ő mindig megosztotta a történetét és a jelentőségét a többi családtaggal.
Ahogy teltek az évek, a család tovább nőtt, és új tagok csatlakoztak hozzá. De az óra és a családi történetek mindig összekötötték őket. A családtagok mindig emlékeztek János nagypapa szavaira, és arra, hogy a szeretet és az összetartás a legfontosabb.
A történet azóta is él a családban, és az óra továbbra is a családi örökség része. 


A családtagok mindig emlékeznek arra, hogy a szeretet és az összetartás az, ami igazán értékes..."






2025.07.20



❀✿⊱‿➹⁀✿❀❀✿⊱‿➹⁀✿❀❀✿⊱‿➹⁀✿❀

erika5185•  2025. július 5. 10:30

❀A lelki valóság❀

❀✿⊱‿➹⁀✿❀❀✿⊱‿➹⁀✿❀

A lelki világosság....


Gyakran elhagytalak...
Hirtelen felindulásból.
De mindig visszatértem.
Marcangolt a hiányod.
Mondtam magamnak,
majd azt kívántam.
Bárcsak fogadnál és visszajönnél .
És mindig visszatértél hozzám.
De semmi sem lett már olyan.
A szavak erejüket vesztették.
A bizalom megingott.
Semmi sem lesz,
soha többé ugyanolyan.
Sem a bizalom, sem te, sem én.
Megértettem bizony.
Van ok elmenni vagy visszatérni.
De meg kell gondolni,
helyesen cselekedni.
Ami szép volt ott marad a szívben.
Beférkőzik az emlékekbe örökre.


2025.Július. 05.


❀✿⊱‿➹⁀✿❀❀✿⊱‿➹⁀✿❀

erika5185•  2023. július 28. 14:23

Müller Péter idézete.......... mindenkinek

"Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad." 



(Müller Péter)




Mélyen olvastam a szavak között.


Ez a két mondat igazságot mond.


Ajánlani tudom csak mindenkinek olvasásra,


gondolkodásra.


Mi emberek mind külön egyéniségek vagyunk.


De ez az idézet bizony nem tesz különbséget senki között.


Sőt megszívlelendő !



Szeretettel : Erika 




erika5185•  2022. október 15. 07:23

Zene (Szélben esőben)



Szélben esőben mind ez.....


Borús esős időben

Nedves hajjal

Ázott ruhákban fázok

De mind ez kit érdekel...   (!?)


Hajamat fújja a szél

Megyek előre 

Közben ázok 

De mind ez kit érdekel...


Talán meg is fázok

Majd a paplan alá mászok

Teával a kezembe

De mind ez kit érdekel...


Nekem mennem kell

Várnak rám a fények

Én ott sokat remélek

De mind ez kit érdekel...


Szívem nekem súgja

Várnak ott a barátok

Együtt megyünk az éjszakába

De mind ez kit érdekel...


Mennydörgés az égben

Villámlás nagy fénnyel

Zuhog rám az eső fentről

De mind ez kit érdekel...


Várnak rám a lányok

Hosszú karcsú combok

Szőkék , feketék barnák

De mind ez kit érdekel...


Csak egy lány kell aki várjon

A többi csak mese és álom

A szívem mindig egy nőé

De mind ez kit érdekel...


Gondolataimba bújva 

Megyek a vizes utcákon

Pocsolyákat ugrálom 

De mind ez kit érdekel...


Mikor végre ide érek

Várnak rám a srácok

Nagy fények remények

De mind ez kit érdekel...


Engem nem érdekel

Kit érdekel

Aki szereti a zenénket

Gyülekezik előttünk...


....


Magasba tartott kézzel

Jelzi, hogy velünk van

Énekli velünk a dalunkat

...De mind ez kit érdekel...

De mind ez kit érdekel...

De mind ez kit érdekel...

Ez az ami minket érdekel...


....


A színpadon a zenénkkel 

Szélben esőben

Együtt bulizunk a fényben

Ez az ami minket érdekel...



      2022.09.17.   ("X") részére

erika5185•  2022. október 14. 07:15

Lángra lobbant a szikra

Lángra lobbant a  szikra....

Láthatatlan érintés  .....


....Engem elborít a mámor elrugaszkodok a mától, mikor téged látlak szemeim tűzben égnek.

A zene üteme lüktet füleimbe , beleáramlik az ereimbe, az ital keserű erős íze égeti a torkom.

Szikra pattant közöttük érzem lángolni kezd a szívem, perzseli testünket a lassú  tánc.

Nincs határ  mi visszafoghat minket sem álom ,sem valóság.


...Vakított a fény , a zene háttérbe szorult szűkült a tér,

Szerelmünk lángja egyre magasabbra lobbant.

A mi táncunk örvélylett,

Felpattant a szikra.

Ami álomnak tűnt az most a valóság,

Megszűnt körülöttünk az egész világ,

Most csak mi ketten vagyunk .

Minden nap csak a miénk lesz.

Vad éjszakák, szerelmes nappalok....


A szerelem megoldott minden problémát,

Lelkünk bátorítva hívta egymást.

Én elveszek benned 

te elvesztél bennem,

Újra érezem szabad a testem.

Szemedbe néztem ,

szívem közben vadul ezt  dobogta.


....Vakított a fény , a zene háttérbe szorult szűkült a tér,

Szerelmünk lángja egyre magasabbra lobbant.

A mi táncunk örvélylett,

Felpattant a szikra.

Ami álomnak tűnt az most a valóság,

Megszűnt körülöttünk az egész világ,

Most csak mi ketten vagyunk .

Minden nap csak a miénk lesz.

Vad éjszakák, szerelmes nappalok....


Egymásra néztünk azonnal tudtuk, a zene zaját  elnyelte a végzetünk.

Magához ragragadt  minket a szenvedély.

Kerestük egymás tekintetét némán is értettük mi összetartozunk, a zene csendesül az éjszaka véget ér.

De szerelmünk lángja nem enyhül izzik a parázs tovább, összehozott minket a végzetünk.

Mi vagyunk a szikra a lángoló tűz felett, mi összetartozunk....


     2022.10.13.  ( Egyszerűsített)