Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Mint elhagyott cövek
Rozella 2017. április 4. 22:29
"Amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas"
(Tamási Áron:Tulipános téli sapka c. novellájának záró mondata)
Mint elhagyott cövek
Hányszor jelöltek új határokat,
s itt állsz, mint rossz helyre vert karó.
Pár madár néha még meglátogat,
csendben tollászkodik, míg zsongató
tavaszt vár, esőt, szélhordta magot,
mit fiókáknak fészekbe hord, míg lehet
s mire füstszínbe fordulnak a hegyek
szárnyra kel, s huss, máris itt hagyott…
Hallgatod csendben a madáréneket,
tűvé teszed a felhőkazlakat, szanaszét túrod,
s néhány csillagarc föntről szemedbe ragyog.
Itthon vagy. Csak a szíved határolhatja lelked
mástól… és nem számít hányadik tavaszod,
állsz, mint elhagyott cövek. Őrzöd földedet,
… nem vagy jó másra, s ha már nem őrizheted,
talán Isten ácsol belőled földednek keresztet.
https://www.youtube.com/watch?v=0xj2K2xa7lk
https://www.youtube.com/watch?v=hfA7g9NjG04
Törölt tag2017. április 7. 18:36
Törölt hozzászólás.
Rozella2017. április 7. 15:25
@Törölt tag: Köszönöm Klára! Én is gratulálok, remek lett a "Klárisod" !! :)
Rozella2017. április 7. 15:19
@Steel:nagyon köszönöm az értékelésed, örülök hogy olvastad!
Törölt tag2017. április 6. 14:52
Törölt hozzászólás.
Steel2017. április 5. 23:02
Ismét egy óriási vers gyönyörűen kifejező sorokkal a hazáròl, az emberről, az életről...
Rozella2017. április 5. 21:47
@merleg66: köszönöm szépen!
Rozella2017. április 5. 21:47
@Molnar-Jolan: köszönöm Jolim!
merleg662017. április 5. 21:36
Nagyon szépen megírt versedhez gratulálok.
Molnar-Jolan2017. április 5. 18:04
Szépen írtad.
Rozella2017. április 5. 16:24
@skary: @petruchio: köszönöm, talán ismeritek:
József Attila: MAGYAR ALFÖLD
Magyar Alföld - gond a dombja;
temploma cövek;
talaja mély aludttej, de benne
hánykolódnak szögletes kövek.
Magyar ember - rongya zászló;
étele a tál;
dudvaszedő nemzet vagyunk, értünk
mezítláb jön foltozott halál!
Nosza költő! Holt a holdad;
köldököd kötél;
csettintésed égő város, tollad
füstölög s egy szál gyufát nem ér!
Ó, kik nőttök felhőt leveledzvén,
bodzás kis fenék -
nézzétek, ím, országúton, némán
vándorolnak ki a jegenyék!
petruchio2017. április 5. 08:32
életkép....szépen...
skary2017. április 5. 04:43
áll mint a cüvek :)