stapi blogja

Nőnap

Nő a nap, minden reggel hosszabb,
tán az idő sem lesz már rosszabb.
"Fényesül a görcse", röhög rám,
de jövőre zabálja kályhám.

Nő a nap, szaporodik száma,
a világ is ünnepel máma.
Tegnap még kiabált, s elzavart,
ma együtt röhögjük e zavart.

Nő a Nap. Hosszabbodik íve,
gyorsan kalapál nejem szíve...
Tudja, mire megy ki a játék,
nem titkolt ma már az ajándék.

Nő a nap, s ideért a nőnap.
Új honlapon az új Kezdőlap.
Lehet itt zavar, lehet bazár,
az égen ragyog egy új kvazár!

Nő a nap, se szeri, se száma,
kezdődik a tavaszi dráma!
Naptárba került a "végtelen",
áll... s fekszik az elnyűtt értelem.

Nő a nap... Ezt kapd ki, olvasó!
Hogy kerül e versbe konyhasó?
Ízleld hát, és járd körbe farát,
hátha így megfejti önmagát.

2018. március 7.

Ez az én figurás mesterem

Beköszönt imént a mesterem...
Be kéne ülepét festenem!
Kéne egy meszelő,
a végén reszelő,
s nem járna ilyetén peckesen.

Itt az én figurás mesterem.
Jó, ha a fogadást megnyerem!
Tengerre indikál,
hiába invitál,
versemben ily csoda nem terem.

Műszerész mester a mesterem.
Fejében a vers is megterem.
Kéne egy limerik,
különben kiverik,
s mentőkkel hordágyra fektetem.

Nem jön már többé a mesterem,
nem indul versíró tesztemen.
Otthonát tetőzi,
az eső lefőzi,
s kivárja a Napot meztelen!

2018. február 3.

Poetos Limerikek

Nézzetek Budától Gyimesig!
Ez itt egy poetos limerik.
Mássz fel a Poetra,
meglátod, top-extra,
siess, mert a javát kiszedik.

Anaszta fölment az Avasra.
Az orrát föltartja magasra.
Elmúlt a szürkeség,
állán a büszkeség,
nem néz már bármelyik pasasra.

Poetra töltöttem verseim.
Ott töltöm töltetlen perceim.
Új témán agyalok,
eltelnek a napok,
s mélázok jöttmentek terhein.

Versemben szerepel Anaszta.
Nem megy még neki a kanaszta.
Nem úri betegség,
várja, hogy etessék,
nincs itt, ki őt ide szavazta.

Poeton várok a tavaszra.
Míg várok, nincs okom panaszra.
Versemben tombolok,
csak arra gondolok,
osszam-e két-három szakaszra.

Olvasván, vigyázz majd magadra.
E szakaszt kenjed a hajadra!
Nem lesz rossz meglátod,
ha eljössz, megjárod,
Anaszta ráül a nyakadra.

2018. január 18.

Farsangi limerik? Jaj, ne már!

Farsangi limerik készül most,
rímeken párlódik vénült rost.
Szótagok tüzében
bolondság füzérben...
Hívni kell végül a főorvost.

Nem megyek sehova ma este.
Rám vetül a gonosz fateste.
Holdvilág pislákol,
lidérc a pillámon,
ma éjjel leterít a beste.

Volt régen nálunk egy karnevál.
Száz csirkét vágott a Barnevál.
Megettük mind egy szál',
feszült az idegszál,
nem jutott Tercsinek... Jaj, ne már!

Elmúlik nemsoká az éjjel,
az utcán hulladék van széjjel.
Házmester szemében
méreg ül setéten,
söpri a szemetünk... Hja, kérem!

Elég már ebből a szemétből!
Az ember nem lát a szemétől...
Egy ilyen firkásznak
fülei ingáznak,
s ázik a hegy úri levétől.

2018. január 11.

Költetlen vers

Költetlen a vers, ha: hideg,
sületlen és máza rideg;
fövetlenül folyton fázik,
s forralatlan lében ázik;

díszítetlen térül, fordul,
a költőre lomhán mordul;
fészekbe ül, de nem hátul -
Költetlen vers hamar zápul.

2017. november 18.