stapi blogja

Szerénytelenül...

Leszek olyan szerénytelen, hogy felteszem a linkjét annak a cikknek, melyet velem készített a Szarvasi Newjság újságírója, fotoriportere. Hogy miért? Mert eddigi életem során ilyen még nem fordult elő velem.

Íme a cím, ahol megtekinthető:

https://www.newjsag.hu/

A bal felső sarokban a nagy képre kattintva juthattok el a cikkhez. Kb. két napig lesz főoldalon, utána csúszik lefelé.

Mivel itt nem kattintható, ki kell másolni, és úgy bevinni a kereső címsorába. De alul hozzászólásként is megadom, ott kattintható lesz.

Köszönöm mindenkinek, aki elolvassa!

Szeretettel: István

Otthon

Csonka volt, most mégis ép.

Szellemnek ad otthont.

Arany János emlékére

nyitották e szép hont.

Csonka-torony... Emlékezz!

Vár állott itt régen.

Arany László jóvoltából

vendég jár e végen.

Nagyot rejt e kis szoba!

Felfedi a múltat.

Látványától bősz vihar

a szívekben dúlhat...

Ott a fotel, melyben halt...

A „lantasztal tiszta“...

Régi pipatórium

idéz múltat vissza.

Ódon lépcső recsegi:

Szellemedben tisztulj! –

Emlékében megfürödve

új utakon indulj.

De a múltat meg ne vesd!

Őrálló az benned.

Reá nézve kell a versben

igazságot tenned!

2019. november 6.

Hangikámnak

Hangi, Neked írok verset,

hisz nem kaptam virágot;

elvégzem hát eme tesztet,

ha nem tetszik, kivágod!

Virág helyett verset írni –

nem az első kísérlet;

amíg nem kell füvet nyírni,

van rá idő, s feléled

a régi kedv, meg a nóta

szeretete, s összeköt...

hisz' ismersz már, amióta

verseimben nem fed köd.

Bár a ködbe borult versek

divatosak manapság,

de mi tudjuk, hogy mily' nyersek –

Kerüli a magyarság!

Pedig régen ez a nemzet

a DAL-ára indult el...

Petőfi még ma is csenget,

balladát írt vérével!

Ezért vagyok érthető, bár

nem szereti a Kánon,

egyszerű e ritmus-rím vár –

Valóság és nem álom!

Fogadd tőlem, drága Hangám,

szeretetem jeléül,

és e női ünnep napján

majd a többi felépül...

Mire itt a tavasz vége,

s rekkent minket a vén nyár,

összeköt már a szent béke,

s szükségtelen a végvár.

Elsétálunk a szigetre,

táskáinkban papír, toll...

Fütyülünk az etikettre,

s lesz belőlünk antik troll!

2019. március 5.

Vereség a Pál utcában

Hiába a harc, a párbaj,

hiába a győzelem!

Végül jön a keselyűraj,

s az kerül ki győztesen.

Ország ország ellen támad,

s nem a jobb lesz a nyerő!

Sok polipkar nyúzza hátad,

hisz nála van az erő.

Jól látta ezt Molnár Ferenc,

még a történtek előtt:

A magyarság nem lett kegyenc –

Polip rágja élve őt.

2018. november 2.

Áss a mélyre!

Láss a mélyre, öreg pajtás!
Nem kell hozzá csak főhajtás.
Ott a rejtély, ott a kulcs is,
tárt karokkal vár az úgyis.

Itt a pince, ott a padlás,
a sorok közt nincs hanyatlás.
A jól vetett, ám megvetett
írmag között sincs elveszett.

Tedd a lábad a rugóra,
ne várj égi, zöld ufóra!
Áss le mélyen, figyelemmel,
s olvass markáns fegyelemmel.

2018. július 12.