amer blogja

amer•  2013. december 8. 12:21

Párizsi szonett

Álmomban Párizsban jártam veled,

összesimultunk a Saint Michelen,

s míg Attiláról meséltem neked,

futott  velünk az idő nesztelen.

 

A Szajna partján feltártam szívem,

Szent Mihálynak hídján állva láttam,

- Párizst ezért a szívembe zártam -,

hogy benned is kigyúlt a szerelem!

 

És csókolództunk, mint két siheder,   

szerelmi bódulatban, ezerszer;

a Quartier Latin ezért vonz engem,

 

Hotel Manier kicsiny szobája,

hol megenyhült szívemnek magánya;

Párizsban rád emlékeztet minden.                              

amer•  2013. november 3. 22:51

Jéghideg jelen

Álmaim bár szöknek vagy kerülnek,

mégis csendes dalaim megőrzik

régen hamvadónak hitt szerelmek 

el nem múló emlékét idézik.

 

Ábránd és valóság egy akarnok,

kihűlt emlék és jéghideg jelen,

mélyülnek szemem alatt az árkok,

s a napjaim elfogynak csendesen.

 

A billentyűn tapogatva írok,

sötét szobámban kerülöm a fényt,

befalaztak néma barikádok,

és elvették már végleg a reményt.

amer•  2013. október 26. 22:59

Férfi szemmel

Egy álmos utamon megláttam őt,
szép volt, oly kecsesen szolid.
Magával ragadta fantáziám,
éreztem, egy érzés elborít.

Miközben gyönyörködve néztem,
kinyílt bennem a férfi-szem,
ösztönével szemrevételeztem:
s ott állt a lányka meztelen.

Becéztem szép kebleinek halmát,
simogattam selymes hasát,
szemem szívesen ment volna tovább,
de a megállóban leszállt.

Bár sok másik nő is volt köröttem,
egy sem kínálta e csodát,
hát elmúlt az erotikus élmény,
s a metró unalmasan ment tovább.

amer•  2013. október 17. 08:41

Erató csókja

Szerencsés fickó vagy, ha csókkal vár,

inge lehull, és ő magára von,

s mire úgy vágytál, azt elébed tár.

Fölé, mint boldog magvető borulsz,

s ő téged erős karikába zár,

szerelmi mámor kéjesen dorombol,

forró szobád, úgy fűti már a vágy.

Ringatod hol lágyan, hol keményen,

vulkánból  ömlik friss ambrózia,

és gyöngyök gyűlnek keblei közé.

Egy pillanatra a világ megáll,

és a gyönyörnek kettős sóhaja

összefonódva már az égbe száll.

amer•  2013. október 15. 18:00

Kortársamnak

 

  • Szerény kortársad életművedért
  • híg leveséből néked ad babért!
  • Verseidtől Villon úr csak sápad,
  • koldulhatna ötletért is nálad,
  • a lelked szép, ne nézd a tükrödet,
  • ráncaid növelik szexepiledet,
  • és ha pénzt már nem is hoz mecénás,
  • versedért még járhat az ajánlás,
  • mert zseni vagy és te leszel az ász,
  • kenyérsütéshez szükséges kovász.
  •  
  • Cudar, hogy életünk már semmi más,
  • csupán firkálás és evés, ivás,
  • ha haverokkal néha sört piálsz,
  • már attól is csak jó sokat pisálsz,
  • és nem hat rád már drága hölgyek bája,
  • emléktől csak fáj a szíved tája,
  • s mert unjuk már az ócska életet,
  • hát ehhez gyártunk új elméletet,
  • amit rossz kedvünk versben hírül ad:
  • „hisz az ember elvesz és továbbad,”
  • mily bölcsen mondtad, kérlek úgy fogadd.

 
1...202122
 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom