kevelin blogja

Október elején
Zuglón vègig menvèn
Hogy álmom megtaláljam
Csipkelődve a remèny kevèly


Lámpasorok tűrkiz ègbolt
Reflektorok küldik a fènyt
Keritèsek mögött sötèten
Hosszan mègis kereken
Beton járdára lesnek a fák


Vihognának kegyesen
Nem kell nekik menni sem
Hova születtek ott vannak 
Otthon begyökerezve
 Egèsz fa èletre

Alakulnèk lóvà
Arany paripává
Vágtatnèk völgyeken
Hegyeken
Ne legyek kiègett 
Földeken
Nem engednèm betőrjenek
Igavonó barommá tegyenek
Vagy ha mègis nem jönne össze
Járnom ledobva álmomban
Eldobnám lóagyam
Vágtatnèk a mezőre
Aranyló fűvekbe

Sikk

Haldokló liliom fehér virág

Ne csináld ezt velem ne tedd 
Ez nagyon fáj
Meredező bibéd sárga porát 
Elengedted
Majd összerogytál ráncosan
Színedvesztetten


Cirmos rózsaszínbe hajló fehérség
Miért lett belőled elernyedt sötétség
Na igen az elmúlás kegyetlen törvénye
Téged is utólért
CsaK  egy pár napig voltál csodaszép

-Imádom a kabátom a télikabátom

Imádom a sapkám a téli sapkám
Téltavaszban kincs napot
 helyettesit ami nincs
Elkódorgott messzire 
Tán a világ végére


Hangos bemondón bemondom
Vigyázzál drága barátom
Mert az óra időt mutat
Ne fordítsd el az arcodat
Megértelek sok dolgod van
Talán  kabátod keresed
Hogy melegítsen felveszed
Festők itt egy téma
Fázos nap télikabátban


-Amit tudok megteszek fényévekre töletek
Elsőpri a szél a víz a melegemet
Hiába is jön felém a fellegetek
Én tőletek független lépegetek
Melegséget ne várjatok
 hordjátok csak a kabátot
Ózon sállal viseljétek
Keressétek kutassátok 
Nem lesz nagy baj meglátjátok