kevelin blogja

Gondoltam kiáltok egyet
Hozd le a napot nekem
Azt mondtad nem teszed
Ezt nem
Maradjon az csak az ègen
Ó micsoda hűhó 
Ó mi csoda hűhó
Règen azt igèrted a napot
Megszerzed
Sötèt van mièrt nem teszed
Kiáltok mègsem teszed
Àbrándozok èn a gyermek
Kène nèkem fèny 
Tűzes golyó
Ó micsoda hűhó
Ó micsoda hűhó

Rózsaszín piros ès sárga
Virágdíszben   jàrda
Ez szèp a nyárba
Na ès a sok finom ètek
Ezeket itt hagyni vètek
Èrett gyümölcse földnek 
Fának
Csellengő napsugárnak
Èvre szóló vitamin
Kènyeztet sok szomjas fogînyt
Forróságtól feldagadtak a  testek
Ágyakban lomhán hevernek
Vízet látva ujjongva örvendnek

Álmodjon aki kiégett

Ez lenni szokványos szöveg

Nem szeretnélek korlátozni
Drága gyermekem
Csak tudd hogy ezt
Nem helyesen teszed
Mert ha észrevennéd
A híbát
Többé nem csinálnál
Ilyen galibát
Repedések sem keletkeznének
Az életkelmén
Mindig vidáman élhetnél
A mindenség is kiontotta
Már fényét
Csak a búta csizmatalp
Nem gondolja léptét
Rendezetlen életben 
Elbújik a csillogás
Pedig készülödik már a
Mikulás

Egy tál bab