kevelin blogja

Hallgassatok, ne szóljon a dal,
Most a világ beszél,
S megfagynak forró szárnyaikkal
A zápor és a szél,
Könyzápor, melyet bánat hajt,
Szél, melyet emberszív sohajt.
Hiába minden: szellem, bűn, erény;
Nincsen remény!

Hallátok a mesét: a népnek
Atyái voltanak,
S amint atyáik vétkezének,
Ők úgy hullottanak:
A megmaradt nép fölsüvölt:
Törvényt! s a törvény újra ölt.
Bukott a jó, tombolt a gaz merény:
Nincsen remény!

És jöttek a dicsők, hatalmas
Lábok törvény felett.
Volt munka: pusztított a vas!
S az ember kérkedett.
S midőn dicsői vesztenek,
Bújában egymást marta meg.
S a hír? villám az inség éjjelén:
Nincsen remény!

És hosszu béke van s az ember
Rémítő szapora,
Talán hogy a dögvésznek egyszer
Dicsőbb legyen tora:
Sovár szemmel néz ég felé,
Mert hajh a föld! az nem övé,
Neki a föld még sírnak is kemény:
Nincsen remény!

Mi dús a föld, s emberkezek még
Dúsabbá teszik azt,
És mégis szerte dúl az inség
S rút szolgaság nyomaszt.
Így kell-e lenni? vagy ha nem,
Mért oly idős e gyötrelem?
Mi a kevés? erő vagy az erény?
Nincsen remény!

Istentelen frígy van közötted,
Ész és rosz akarat!
A butaság dühét növeszted,
Hogy lázítson hadat.
S állat vagy ördög, düh vagy ész,
Bármelyik győz, az ember vész:
Ez őrült sár, ez istenarcu lény!
Nincsen remény!

Az ember fáj a földnek; oly sok
Harc - s békeév után
A testvérgyülölési átok
Virágzik homlokán;
S midőn azt hinnők, hogy tanúl,
Nagyobb bűnt forral álnokúl.
Az emberfaj sárkányfog-vetemény:
Nincsen remény! ninc

Rohanj ki a rétre

 menj  haza ebédre

Mit találsz az asztalon

Nincs benne kátránytartalom

És ez így jó egészséges

Mert a gyomruk

 Nagyon kényes

Adalékot nem szeret

 ki nem cselezheted

Így van ez pajtás

Írány a pálya

 rohanás már ma

Aranyosi Ervin: 

Dicséret

Lásd, hogy kivirágzik,
akit megdicsérnek,
kivirul, kiragyog,
ha szívéhez érnek!
Jobbá, többé válik,
feltöltődik fénnyel,
s ő is jobban bánik
majd a többi lénnyel!

A dicsérő felé

máris hálát érez,
el tudja képzelni,
hogy holnapja szép lesz!
Ezt az energiát
tovább képes adni,
képes másokat is
boldoggá avatni.

Hiszen a dicséret
olyan üzemanyag,
amitől a világ
egy jobb úton halad.
Jóérzés és hála
száll feléd nyomában,
kiléphetsz a fényre,
nem élsz már homályban.

Hát dicsérj, emelj fel,
így simogass lelket,
a másik értéke
tükröződjön benned!
A dicséret fénylő,
felragyog a lélek,
így látja világát
élhetőbbnek, szépnek!

Aranyosi Ervin © 2025-08-12.

Kezdjük azzal ne szemetelj

Te is  kicsim megteheted

Föld víz levegő kis babák

Ne okozzunk nekik kárt

 Figyeljünk arra mindannyian

Hogy a szennyezettség árt

Zöld fű legyen  a  foci pályán

Ha földünk talaja tönkre megy

Heves árvíz pusztító sárlavina lesz

 A levegő ha szennyezett

Persze arról te nem tehetsz

Savas eső  zivatar koszos

víz önti el  völgyeket falvakat

S nem találni meg a tavakat

Ha nagy leszel adjál hangot kicsim

Üzemek gyárak  ne szemeteljetek kell a

Virágos rét lombos erdő tiszta patak

óvjuk  mind közösen szeretett bolygónkat

Más a tér és más az idő

Más az idea

Csak egyet tudok biztosra

Az érzés nem változik

Szent József mint apa

És  szerény személyem

És még sokan mások

Ugyanúgy érzünk szeretünk

Örökké bárhol bármikor

Remenyik Sándor

József az ács

"Magasságos,