kevelin blogja

kevelin•  2024. október 9. 03:32

Hèjanász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
 

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
 

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
 

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.


Átírat

Oly règ volt szèp tavaszon 

Vijjogva repkedtünk szálltunk 

 Kèt erős szárnyú hèja madár


Tavasznak rablója nyár

Csattogtak a  hèja-szárnyak 

Feszesen ősz felè figyeltek


Útra keltek ősz felè repültek

Kèt felborzolt tollú  hèja madár

Csattogtak a hèja szárnyak  hajaj


Csipog már   az utolsó nászunk

Egymás húsába belevájunk

Kèt sebzett szárnyú hèja madár


Az eredeti Ady Endre verse

kevelin•  2024. október 8. 12:49

Elbocsátó szép üzenet

Nagyon tetszik 

kevelin•  2024. október 6. 06:30

Őszi helyzetkèp

Mint a hamú oly színben az ősz

"Esik eső  csendesen lepereg az ereszen"

Az egészen


Hajnal hasad kakas sem kukorèkol

Piciny márvány a szürkèben óvatos 

Lehet nap felè ma mèg elvándorol 

Ès elhozza  majd kèsői nyaramat

Láthassam a fènyben átfestett hajamat 

kevelin•  2024. október 6. 05:53

Szerelmem hasonló a fagylalthoz

Edmund Spenser: Amoretti XXX: A szerelmem olyan, mint a jég, én pedig a tűz

Szerelmem olyan, mint a jég, én pedig a tűz:
Hogy lehet hát, hogy ez a hideg olyan nagy
Nem oldódik fel oly forró vágyam által,
De annál jobban növekszik, minél jobban könyörgöm?
Vagy hogyan lehet az, hogy roppant melegemet
nem csillapítja szívtől dermesztő hidege,
hanem sokkal jobban égek a forró verejtékben,
és érzem, hogy lángjaim sokrétűen fokozódnak?
Milyen csodásabbat lehetne elmondani, hogy
a tűz, amely minden megolvad, megkeményítse a jeget,
és a jég, amely az értelmetlen hidegtől megdermed,
Csodálatos eszközzel tüzet kell gyújtania?
Ilyen a szeretet ereje a szelíd elmében,
hogy képes megváltoztatni minden kedvességet.

forrás: https://www.litcharts.com/poetry

kevelin•  2024. október 2. 05:03

Àbránd nèlküli versírás

Hatalmas kőszikla kőfal előtt állok

Nèzem hogyan másznak fel rája mások


Engem is elkapott sajna a magasba mászás ritusa

De csak álltam tehetetlen nem èrek èn fel oda soha sem

Gondoltam elèrhetetlen biza sajna így vala


Vigaszom sok barátom mind mint èn lent maradt

Èn engednèm köfalat hadd menjen messzire 

én tölem

Nem való ez nekem nincs olyan lábam se cipőm


Komolyra fordítva a  szót nem vagyok jó versîró 
Csak egy völgybe ragadt szó nèlküli akarnok

Ki ábránd nèlküli sziklát mászna ez igy nem megy sajna