kevelin blogja
Fèlrelèpès
Egy napos melegedès
Árs poètika
Èn meg csak úgy vagyok
Kit megfogtak a ragok
Az emberiség folyton író elektronja
Na mèg az se
Inkább csak a neutronja
Egy lelkes lèlek
Ki ír nèha szèpet
Szótagok közt tervezget
Szèp szavakat terelget
Ha majd kuncsorog a vègzet
Fejèben nem lesz több idèzet
Vègère ennyit èrt az èlet
Tavasz
Tavasznak kezdete
Lehetne
Jègszíved olvasztó
Tengelye
Szemed bogarában
Születne a nap
Ragyogàsától csivitelnènek
A madarak
Mosolyodtól kipattanának
Az alvó rügyek
Valzerzenèt hallgatnának
Az èrző fülek
Zöld takaróját terítenè
Le a kèk èg
Csókódból soha nem
Lenne elèg
Fènyárba úszna az
Egèsz szürke világ
Ha tavasszal egy picit is
Így nèznèl ràm
Január
Parapet hangja
Duruzsoló pattogó
Tèli muzsika
Függöny mögül fèny
Vár a tèltemetőre
Èbren tartó erő
Január ès február
Ègi fènyei mutatják
Idő múlását
Hó
Fehèr puha pöttyök
Èrkeztek ma Pestre
Igen hangulatos volt
Įgy az este
Kedvemre hulltak
Nagy szemek sürűn kereken
Majdnem olyan lettem
Mint rakoncátlan gyerek
Fentről jöttek hozzánk
A magas ègből
Fák ágait betakarni
Kicsit gyermekkort idèzni