kevelin blogja
SzerelemIma a szegényekért
Támogatás a rászorulóknak
Kegyes Atyánk, kérünk téged, hogy adj erőt nekünk ahhoz, hogy segítsünk a rászorulóknak és támogassuk Őket mind anyagilag, mind lelkileg. Segítsd őket abban, hogy megtalálják az utat az önfenntartáshoz és biztosítsd számukra a megélhetéshez szükséges eszközöket. Áldd meg azokat is, akik önzetlenül segítenek másokon. Ámen.
Bálint nap
Kedvesemnek szerelme a vigyázó hűség
Aggódalma felém tekint szeme rajtam
Úgy félt
szeret ő nagyon ehhez kétség nem fér
Hatvankilenc havas telén ifjú párként
A havat tapostuk fiatalon ábrándoztunk
Elmúlt azóta a sok év együtt öregedtünk
Közös volt életünk ettünk rágtunk nyeltünk
Ha a falat mérges volt szeretve kiköptük
Bocsánattal rágtuk lenyeltük vagy kiköptük
De egymást szerettük
Léda ès Párizs
Mièrt hoztál ide te rongy te senki
Ja, hogy én akartam jönni
Zavar a zene
A sok izzadt hülye hiába parfömöz büzlik a pára
S marad orromba rám szállva
Mindjárt hozzájuk vágok valamit
Letépnèm fejükről szívesen a rózsakoszorút
Pofád befogod nem akarok táncolni
A halál vigye el arcodat
Na add a lábadat
Fekete álarcom vágom ki közèjük az útra
S a lopott rózsakoszorút rárakom hasadra
Párizsban sem jó veled de azèrt mègis kellesz
Nekem de csak nekem
Kellesz
Eredeti -Ady Lèdával a bálban- újra írva
Hèjanász az avaron
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.
Átírat
Oly règ volt szèp tavaszon
Vijjogva repkedtünk szálltunk
Kèt erős szárnyú hèja madár
Tavasznak rablója nyár
Csattogtak a hèja-szárnyak
Feszesen ősz felè figyeltek
Útra keltek ősz felè repültek
Kèt felborzolt tollú hèja madár
Csattogtak a hèja szárnyak hajaj
Csipog már az utolsó nászunk
Egymás húsába belevájunk
Kèt sebzett szárnyú hèja madár
Az eredeti Ady Endre verse
Szerelmes vándor
Mint oceánba ömlő kis folyó
Nap fénye a tengeren úgy ragyog
S én rád gondolok
S akkor is mikor a hold fènye folyékonyan tükrözödik
Rád gondolok
Mikor egy porfelhő
A messzi országúton közeledett
Téged láttalak
S láttalak mikor az éjszaka közepén
Magas hegy szük ösvényén
Oly félve jártam
Ott voltál velem
Hallom a hullámok tompa mennydörgéseit
S mikor a csendes ligetbe érek
Akkor is ott vagy velem
Bárhová mész veled megyek
Ott vagyok veled
Hol lehetsz
Lement a nap
csak egy csillag ragyog
Hol lehetsz
Ó gyere már
Utániroda forditására irtam