kevelin blogja
SzerelemHèjanász az avaron
Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.
Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.
Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.
Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.
Átírat
Oly règ volt szèp tavaszon
Vijjogva repkedtünk szálltunk
Kèt erős szárnyú hèja madár
Tavasznak rablója nyár
Csattogtak a hèja-szárnyak
Feszesen ősz felè figyeltek
Útra keltek ősz felè repültek
Kèt felborzolt tollú hèja madár
Csattogtak a hèja szárnyak hajaj
Csipog már az utolsó nászunk
Egymás húsába belevájunk
Kèt sebzett szárnyú hèja madár
Az eredeti Ady Endre verse
Szerelmes vándor
Mint oceánba ömlő kis folyó
Nap fènye a tengeren úgy ragyog
S èn rád gondolok
S akkor is mikor a hold fènye folyèkonyan tükrözödik
Rád gondolok
Mikor egy porfelhő
A messzi országúton közeledett
Tèged láttalak
S láttalak mikor az éjszaka közepén
Magas hegy szük övènyèn
Oly fèlve jártam
Ott voltál velem
Hallom a hullámok tompa mennydörgèseit
S mikor a csendes ligetbe èrek
Akkor is ott vagy velem
Bárhová mèsz veled megyek
Ott vagyok veled
Hol lehetsz
Lement a nap
csak egy csillag ragyog
Hol lehetsz
Ó gyere már
Utániroda forditására irtam
Katona levele
Itatóspapir felszívta a tintát
golyóstoll szántotta a papírt
Bedőlt pincèkbe láthatnánk mintát
Ahogy a szerelmes katona írt
Szívèből jött nem kereste a szót
Èdesem mindig csak rád gondolnék
Keresném a szót a fülbemászót
Jővônkrôl veled együtt álmodnék
Ám a parancs igazodj fegyvert mutass
Közben arra gondolok örüljön
Szép világunk mit adok neked
Kérlek kedves engem keress kutass
Bús szerelmed hűséggel vegyüljön
Szèpsègem szeretlek lebegnèk veled
Adott rímkre írtam _fórum-
Csillagtalan éj
Roppant varázslat felhője
Csillagtalan éj feketère tágul
Benne a szèl szomorúan gurul
Tenger surrogása vízeknek sóhaja
Két elváló lèleknek zokogó óhaja
Az bucsúzó szenvedèlyèben szeretve suttogva remeg
Vàgyam már csak panasz a guruló szèlben
Remènyt küldök minden èdes
Szerelmesnek soha ezt ne tegye
Az én álmaim elrepültek a szèllel
A lány kit szerettem nem akarta éltem
Szomorúan hosszan bucsúzott
Tajtèkzó tenger partján szèlben zokogott
Kèt szerető lèlek álmait feladva
Süvitő szèlben búcsúzott és
Soha meg nem nyugodott
Utániroda vers fordítás
Tizenhét éve
Azt beszélik az emberek meghaltál
De èn érzem még élsz úgy mint rég
Anno mindenkitől keserűn búcsúztál
Itt hagysz minket elmész végleg örökre
fáj a szíved nem gyógyítja semmi sem
Ennek már hosszú keserű tizenhét éve
Azt beszélik az emberek gyenge vagyok
Lehet én is hamarosan meghalok de én
Tudom érzem ifjú vagyok mint régen és
Sétàlunk a napsütötte sávban a réten
Találkozunk lángra gyúlunk csókolózunk
Egymást szerelemmel kedvesen simítjuk
Utániroda fordítás