kevelin blogja
KritikaC vitamin
Ezt a bejegyzést egy tagunk töltötte fel a blogjába. A bejegyzés nem minősül hivatalos tájékoztatásnak, a benne szereplő esetleges állítások a képzelet szülöttei, és semmi esetre sem tekinthetőek objektív hírnek vagy tanácsadásnak. A koronavírussal kapcsolatban a koronavirus.gov.hu címen elérhető hivatalos oldalon lehet tájékozódni.
Elállt a szél maradt a nátha
Nem bántom Szentirmait
De valami nem oké mára
Már nem elég a C vitamin
Hiába a sok nagy tabletta
Többet árt mint használ
Mikor a levegő vírusos
Na ez nem volt olyan
professzoros
lelkiismeret
Mikor megszólit a lelkiismeret
Töprengsz magadban jól tetted e
Amit norma szerint meg kellett tenni
Erőszakos konok fejjel előre menni
Mentség legyen fránya elvárás az oka
Legyen mindig rend pénz paripa vagy
Inkább ne legyen semmi csak nézni
habokra vigadni örömmel szeretni
Üvegeim
Szép őszi délután
Megyek a parkon át
Üres üvegekkel bőszen
Húzom banyatankom
Közben gondolkozom
Mièrt is hibás minden RE pont
Amerre járok
Pech vagy szándékos
Ez a dilemám
Hagyjak fel az üvegvisszaváltással
vagy inkább
Helyezzem magam kényelembe
Ezen tanakodom
Ahogy elvittem üres üvegem
Úgy hoztam vissza
Nem kell ide sportpálya
Meg volt mára a torna
Majdnem eldobtam mert
az a pár forint nem számít
De Inkább haza hoztam
Egy csepp hogy
Ne az állam gazdagodjon
Már rajtam
Csakúgy dacból
Gondoltam én a dacos nèni
Hamis hang
Parádnál a Sevice ami folyik,
Én szemben voltam akkor az árral,
Fájt hogy nem jutok el a partokig,
Ordítottam szívem hangos vágyával.
Most sem feledem azt a napot,
Hamis hangom volt a kórus foltja,
Soha nem érem el azt a csillagot,
Fájt ma is még emlèkszem a gondra.
Nyekergő hangom mutatta a hibát,
Hallják nem kellet mondani hogy keress,
Sok közt azt mondják egy hamis hang elvész.
Nem ígaz nyíthatnék erről több vitát,
Hang nélkül dallam te nem élhetsz,
Vájt fülű ez felett soha el nem néz.
Elveszett énem
A szeretet örök mindig újra éled,
Sátánok hada rajta csak kacag,
Mutasd hol vannak a szép nyarak ,
Kegyetlenül cudar ez az élet
Méltatlanul zord hozza a bánatokat,
Úram jó emberhez ez nem méltó,
Sérelmem hada feneketlen mély tó,
Mely őriz hátborzongató titkokat
Tollam fogom azt tudom szeretni
Forgatom betűim így jobb az élet,
Megfogadtam nem megyek elébed
De a fogadalom olykor semmi,
Elveszett énem keresem szegény,
Olyan árván küzdős csak benned él.
Szonettversenyre írtam