kevelin blogja

új elmélet szerint a napszél, ami Napból kilökődő hidrogén- és héliumatomokat tartalmaz, az aszteroidákat és az űrben lebegő port bombázva kölcsönhatásba lépett a kőzetekben található oxigénatomokkal, ami H2O keletkezéséhez vezetett.

Föld körülbelül 4600 millió évvel ezelőtt keletkezett. Elsődleges, vagy szoláris (napszerű) légköre főleg hidrogénből (H2) és héliumból (He) állt.
A Föld gravitációs és hőmérsékleti viszonyai miatt e gázok elillantak a világűrbe. Erre a sorsa jutott a Vénusz és a Mars elsődleges légköre is. Az óriásbolygók viszont, hatalmas tömegvonzásuk miatt megtartották a szoláris őslégkört. Így például a Jupiter légkörének 99,5%-a hélium és hidrogén.
Földünk tehát átmenetileg légkör nélküli égitest maradt, majd a prekambriumban végbemenő nagyfokú meteoritzápor és vulkáni tevékenység nyomán egy másodlagos légkör alakult ki. A Föld új gázburka főleg vízgőzből és szén-dioxidból (CO2) állott.
A szén-dioxid szintje a mainak sokszorosa volt. Csökkenésének két okát a következőkben foglaljuk össze.
Az egyik ok, hogy 300 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten a légköri CO2 nagy része feloldódik a vizekben. A vízben oldott CO2 aztán a kalciummal reakcióba lépve vegyi úton, kalcium-karbonátként (mész) kiválhat és az aljzatra ülepedhet, vastag mészkőrétegeket építve fel (szén-dioxid szivattyú). Ezenkívül az óceánok, tengerek és tavak sok mészvázas élőlénye a vízből választja ki a mészvázához szükséges nyersanyagot (kagylók, csigák, fejlábúak, korallok, algák), majd pusztulásuk után e mészvázak az aljzatra ülepedve kőzetalkotó mennyiségben halmozódnak fel. E folyamatok következtében a CO2 karbonátos üledékes kőzetekbe záródik.
A földi CO2 túlnyomó többsége így mészkő és dolomit formájában lelhető fel, ellentétben a Vénuszon kialakult helyzettel, ahol a szén-dioxid főleg az atmoszférában van (a Vénusz felszíni hőmérséklete 477 °C). Az érdekesség kedvéért: egy öklömnyi nagyságú mészkődarab sósavval történő feloldásakor 40 m3 CO2 gáz szabadul fel! Ha Földünk hatalmas mészkőtestei nem ejtették volna rabságukba e gázt, nálunk is hasonló forróság lenne. A CO2 légköri mennyiségének növekedése ugyanis a hőmérséklet növekedését idézi elő (üvegházhatás). Újabb példa arra, hogy bolygónk fejlődése mennyire összetett folyamat, s az egyes szférák milyen nagymértékben hatnak egymásra: ha a Földön nem lett volna folyékony víz, akkor ma a Vénuszhoz hasonlatos izzó égitestként keringene a Nap körül, az élet leghalványabb jele nélkül.
A CO2-mennyiség csökkenésének másik oka a földtörténeti ős- és előidőben egyre bonyolultabbá váló bioszféra fotoszintetizáló tevékenysége, amelynek hatására a CO2-szint csökkent, s ennek mintegy tükörképeként az oxigénszint (O2) egyre növekedett. A növények ugyanis a Nap energiájának felhasználásával építik fel testüket, az ehhez szükséges szenet pedig a légkörből vonják ki CO2 formájában. Emellett anyagcseréjük során nagy mennyiségű oxigént (O2) juttatnak a légkörbe.
A földi oxigén szinte teljes egészében biogén eredetű. Az oxigénszint a földtörténeti óidő karbon időszakában (360-285 millió éve) már elérte, sőt valószínűleg egy kicsit meg is haladta a mai szintet, feltehetően a dúsan burjánzó vegetációnak köszönhetően.
A nitrogén légkörben való felgyülemlése a tűzhányó-tevékenységnek köszönhető. Az élőlények bomlástermékei is nagy mennyiségű nitrogéntartalmú vegyületet juttattak a légkörbe.

Kèt gyereknek egy gyereke az élet,
Egy gyereknek hat gyereke végtelent,
Keres s jön nekik számos csábos kísértet,
 Tanácsom lehet káoszt vagy bèkèt teremt.

 Ènbelőlem sok minden ósdi látszik,
Szám jó szavakat ordít vagy lehel

Van e olyan hogy hat szempár sugárzik,
Ès  hat lány hat pacsirta énekel.

Nem lehet mindig enyèm a szó,
Tanácsom minek  kitálalt mese,
Van benne jó ès ribilió csomó,

Unokáim tiètek a szèp köntöse.

Figyeljètek a reggelt ha takarja Ködfátyol,
Az ezernyi falevèl keringőt táncol.

Akkor most karácsonyra kèszülhetünk

Nehezebb járásúak már most elkezdhetik

Rajta csak nyugodtan 

Legjobb lessz ha a lisztelet megvesszük

Emeletre járók csipőjüket  igy edzhetik

Nem árt vagy három liter vènuszolaj sem

Mert addig elfogy kettő azt úgy hiszem

A margarint mèg korai megvenni

Hiszen mèg kèt hónap van hátra

Azt ki kell mèg birni várja meg a süti

De baracklekvár kell a zserbóba

Hová dugjam hogy maradjon karácsonyra

Mert különben elfogy nem  lesz a dióra

Pedig lehet az a zserbó szíve borsa

Gyüjtsd a mákot és a diót na és persze

A porcukrot mazsolát  kakaót kókuszt

Rumot 

Folyt köv

Edmund Spenser: Amoretti XXX: A szerelmem olyan, mint a jég, én pedig a tűz

Szerelmem olyan, mint a jég, én pedig a tűz:
Hogy lehet hát, hogy ez a hideg olyan nagy
Nem oldódik fel oly forró vágyam által,
De annál jobban növekszik, minél jobban könyörgöm?
Vagy hogyan lehet az, hogy roppant melegemet
nem csillapítja szívtől dermesztő hidege,
hanem sokkal jobban égek a forró verejtékben,
és érzem, hogy lángjaim sokrétűen fokozódnak?
Milyen csodásabbat lehetne elmondani, hogy
a tűz, amely minden megolvad, megkeményítse a jeget,
és a jég, amely az értelmetlen hidegtől megdermed,
Csodálatos eszközzel tüzet kell gyújtania?
Ilyen a szeretet ereje a szelíd elmében,
hogy képes megváltoztatni minden kedvességet.

forrás: https://www.litcharts.com/poetry