kevelin blogja

Virágaimmal arra gondolok

Kik voltak ők a nagyok

Földön egy könyv hever

Haza haladàs címmel

Lesz folytatása

 A forradalom

Fiatalság lendület akarat

Piros fehér zöld zászló alatt

Miután lámpàt oltok mint poloskák

Sötétben jönnek a gondolatok

Ma is így volt mint màskor 

Más villanyoltáskor

Versem ha születik sötèt  èjszakában

Oly könnyed egyszerű

Mint kint az utcàn

Lámpa alatt a fa 

Lámpa  alatt a sötètben  van

Megpróbálok versben én is olyan lenni

Nem úgy mint itt bent 

a kegyetlen poloska had

Vèrszívó katonái villany oltásnál

Támadó apró pici elbujó sumákok 

Átok reátok

Felfelè tekintek  a  förtelemből

Pislákol nèmi fèny

Erőtlen testem vonszolom 

Jól eltelt napok felè 

Hosszú idő fél év a sötétben

Gödör alján bogarak között

Maràsok csipèsek harapàsok

Úgyigaz sok volt a sokk

Bogárírtók felfegyverkezve

Gyenge hatóanyaggal 

Nègyszer fújtak

A poloskàk mègis megmaradtak 

Negyedszerre megsajnáltak

Lehet a poloskák elmurdàltak

Ezt az évet is lezàrtam mint máskor

Ez az èv valahogy mègis más volt

Most is csak jót akartam magamnak

Ès màsnak de a tervek  àlmok vágyak 

más útakra sodródtak más útakon jártak

Nem én nem akartam nem is tudtam 

Hogy az ember vèrèt szivjàk az enyém is

Ezüst színű tapètãm vèrvörös minden

Vèrszivót àgyon   nyomok agyon mègis

Mègis ők a befutók èn csak panaszolok

Sejtelmes a majdnem éjfél

Halk zúgàsa konvektoroknak

Meleget fujjó klimaszerkezetek

kènyes hangot húznak monoton

Ugyanaz a dallam nem baj

Így is csend van

Az èjszaka èbren van 

Akãrcsak èn fèlig nyitott szemmel

Tegnapot őrizve megelégedve 

Győzelemmel

Bár napom nehèz volt

Bicepszem dagadó

Fehèr paplanokat cipeltem 

Voltam botorkáló anyó

Sötètlő ègbolt alatt

Sorakozó háztetők fölött

Halvány csík látható

 Olyan fènyes biztató holnapra

A szürkesèg elmúló