Vihar a Hargitán

Add a kezed.
Szálljunk szembe a vad orkánnal
s míg fent,  a Hargitán rikolt a karvaly
mi kéz-a-kézben,
büszke diadallal,
álljunk meg itt, a száraz avaron.

Nézd a felhőt!
Hogy tépi rongyos szárnyát az orkán,
alacsonyan majd  fenn,száll
a messzi bércnek ormán
megsebzi lábát
kibuggyan a vére,
kis cseppekben hull a rét rögére.

Ijedten fut most házába az ürge.
hajlong  a vén tölgy ,inog
a borzalom zavarán
oldalába fürge
nyilát vetette a csillogó villám
s ledől. De nézd, ott
tágasan nyílik  széles  szivárvány.

Megjött már az alkonyat
kukucskál mosolygós félhold
s míg csillag -tánctól ragyog az égbolt
megtelik illattal,
mi kéz-a-kézben,
csendes   áhítattal
boruljunk le a eső itta  földre.[W.B.]