Békesség a szívben

Gondolatok
babumargareta01•  2022. január 19. 14:28

Megint tavasz van

Megint tavasz van és az én hajam 

nem őszül vissza már volt-feketére.

S te harminc-évem sem maradsz meg állva,

marasztaló beszédem hasztalan van

 

.Április jár itt, izgága suhanc 

és ablakot nyit és vár ablakoknál; 

csak te magad vagy: bús én, bús tavasz, 

ki ablakok alatt továbbsuhansz.

 

Már este van, kilencre jár az óra.

Üres az utca, mint egy bálterem 

a bál után. Csak lelkem járja még 

a táncot és az utcát, várva jóra.

 

Mintha cicát, búvócskát játszanék: 

magam magam úgy kergetem le, föl.

S mintha a voltam-én és vagyok-én 

két más volna s búvócskát játszanék.

 

Szaporán hull s tempósan az eső, 

vidáman cuppog egymásra a sok csepp, 

mint ahogy sebbel-lobbal, szaporán 

csókol leányt legény, a ráleső.

 

babumargareta01•  2022. január 17. 17:38

Aki álmodik

Ódon  ágy ,fehér takaró.

Emlékeztek  reá?

Úgy  feküdt  a- fekete  rámában, 

Mint  régi,  bibliai  képben 

A  fiatal  király.

Láttátok , körötte  tudatlan  szüzek 

Büntelen  seregét?

De  ő  kilépett  a  rámából,

Lelépett  a  gyolcsról,

Mezítlen  testtel,  csupa  tűzben. 

Kitárta  karját

S  megindult  remegve,  égve,

A  bűnök  és  titkok  felé.-  Én  felém.

babumargareta01•  2022. január 16. 20:15

A gyopárka álma

Komor kövén a messzi bércnek
madár se járt egekbe nézek,
világanyám, a föld, az áldott
az égnek szánt bennem virágot.

Azt akarta legyek hófehéren
csillagcsoda az égi réten,
s ne földszagú, poros palánta
amit letipornak majd a sárba.

Földanyám, te nagy álmú asszony,
mondd,lesz ,valaki ki leszakítson
vágyom azt, ki jönne bár ma
és halálosan reám csodálna.

A völgybe vinne, büszke-szépen
merengni messzi bérc-meséken,
szívére tűzné csillagékem
úgy hervadnék el, hófehéren.

És elmúlnék boldog halálban,
mert szépségem szemében láttam.

babumargareta01•  2022. január 16. 20:10

Vágyakozás

Most messze városok ölébe vágyom
rég járt utak emlékeit hívom,
e bágyadt és elárvult délutánon,
a szívem minden messzeséget átfon
s kitárni, mint mécsvirágszirom.

O, furcsa játék vágyni és kutatni
más életét, mely most miénk lehetne
a percet, mely ígér, de nem tud adni,
a tegnapot, mely nem tudott maradni
s szívünk fölé csak a vágyait temette.

Suhan, suhan, rohan és jaj, elérni
nincs oly erő s minden remény hiába
s csak bús vigasztalás a vágy, az égi,
bukásait, ha újra felcseréli,
mint éjt s napot a mindenség világa.

De majd az örök est előtt, ha büszkén
elérek mindent könnyű diadallal,
a kezdet és a vég ölelkezésén
zsámolyra hull előttem majd a törvény
Istent s világokat viszek magammal!

babumargareta01•  2022. január 16. 18:34

Elmúlik az ido

Elmúlik az idő kóró virág zörög,
valahol mélyen a föld éjjelében
kései tücsök penget hegedű zenét,
fekete varjak köröznek az égen.

*


Elmúlik az idő, aszódnak emberek
vén óra ketyeg az idő vas kezében,
mikulásvirágok pirulnak rettegve
időnkét szél seper rajtuk keményen.

*


Mégis erre lakik komoly ifjúságom
otthonom keresi penészes falakon
a kertben halott minden, holt vacakon
megátkozott tavacskám vad ,hínáros .

*


Elmúlik az idő, béke világit felém,
nedves szoknyám mégsem enyém,
már nem használok finom selymeket
elmúlt életemet poros kőbe veretem.


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom