Békesség a szívben

Vélemény
babumargareta01•  2021. november 2. 15:33

Békesség a szívben

A vágyak magamtól rég elszálltak,
már nem tűnődöm mik várhatnak,
lemondásom végigsétál a földi bájon
úgy, mint a holdsugara a fénysugáron.

Napernyőt nyitok ki csendesen
szívem fölé, mint kényes úri dáma,
szívem sértett ne érje hő, ne fájjon,
könnyezek, a Te szíved van bennem.

Ablakom a tavaszba ki nem tárom,
nem ízlik rest kedvemnek életem,
durcásan tolom el szerény ifjúságom.

Magam sem tudom mit képzelek én
fejem két párna közt, csókok igéjén
s ébren álmodom , mi is az a végtelen.

babumargareta01•  2021. október 25. 22:48

Egyszeru szó

Bárhogy is mások vagyunk ,
egy biztos ,hogy szeretni vágyunk
mert a szerelem egy alkalmi vágy
nem tiltakozik meghúzva magát
nyíltan játszik a játékban ,
mert semmi sem jön ajándékban
mert múltjából érkezik jövőjébe ,
kitárja szűz létet egyszerűen
nem zárt és nem oldja semmi sem
csak adás után a visszaadás
fogja kézen szeretettel
adni vágy ígéret hitével ,
test és vágy végtelenjében
egybefonódik békésen 
nyelv nélkül beszél könnyezve
és ismétli mindig ugyanazt 
az egyszerű szót,de valósat .

babumargareta01•  2021. október 25. 22:36

Mielott itélnél másokat

Mielőtt elítélnék másokat
lassan magamba nézek
csont fehér kezeimmel
venyigét hessegetek
hogy ne verje ki szemem
félig ébren félig holtan ,
míg a rög szívemben olvad
talpam érdes nyomára
nehezedik a földi zuhatag.
S kapkodok ide oda 
míg vállamon hasad a ruha 
szemem íriszében vak folton
bölcs tekintetek ,
majd arcom elé kapom kezem
magamat figyelem
keresztbe tett kezekkel.
Ocska cipő ,fűző nélkül
térdemen kék foltok
érzéstelen sebek ,
hátra vetett fejemmel
látom a másik énem
Ez a furcsa ,
és csak mossa ,mossa 
arcomat mostanában
megkönnyebbítő sírásom
mint az ásó 
mikor kutat összekúr
vagy kígyókat közbeszúr.
Nem ítélek el másokat
míg magamban látom 
ökörnyálas gondolatom
mely időben elmosódó
de egy végben áramló
pupillám színes önkényúr ,
de görbe látásom miatt
óráról órára változó. {W.B.}

babumargareta01•  2021. október 25. 22:07

Ha csatát veszitünk

Úgy biztosan ,keserűn
álmodni érzelmet
hasított szívedben
kergetni emléket.

Édesen kóstolni 
a megmaradt
méz cseppet
megkóstolni virágkelyhet..

Szeretni tévedést
hófehér lelkedben,
boncolgatni kétkedést
hogy vajon megérte.

Csitítani elmédet
oltani hevülésed
úgy lassan,keserűn
nyugodtan , békésen . 

Végül is mi vagyunk
sorsunknak hősei
ha csatát veszítünk
meg lehet fordulni .

Visszanézni távolba
látva a zűrzavart 
hiszem kellene újból
kezdeni ugyan azt. {W.B.}

babumargareta01•  2021. október 25. 21:58

En meg hiszek

Én még hittem a végtelenben
bekötött szemmel
és furcsálltam a kegyetlen
elvetemült érdekeket .
Én még hittem a szépségben
szívemben erős lendülettel
térdeltem tenger előtt
varázs köpönyeggel kőrbe terítve ,
s furcsán ,sejtelmesen
hullámai furcsa neszbe
egymásba merültek ,
míg aranyhomok lábam alatt
ropogott megrendülten .
Akkor még kék volt a felhők leple
ma ellenségesen mered felém
zöld árnyalata csupa rettegés ,
s a meztelen igék ,tettek
a túlvilági szirtekbe vész.
Mennyi öröm,mennyi szépség 
halmozott el régen
csókos melegségben 
tejjel ,mézzel
csörgedezett a szerelem
lelkem csöndjében
míg ajkam felrepedt.
Én még hiszek a jövő keresztjében
szent bölcs szelek üzenetében
új ébredések kékebb tengerében
hol szívem lüktet hevesen
a hullámok egy szintjével
élvezettel eltűnődve benne {W.B.}

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom