Ugy kisertet egy buzgosag

Csak vigyázva

Vigyázva, mint színig rakott szelencét
nyitom szívem fölött a zárt kaput,
amely magába zárta már Velencét
és minden titkot már magába tud.

Mert oly csodát kínál az őszi sejtés
s oly biztatás a sárguló avar,
múló kínok torán fakadt felejtés
új kínokat s új vágyakat takar.

A zárt kaput most a szabadra tárom
omöljön át a szűz titok-sugár
lágy fojtott illatú sötét szobákon.

Hol minden az Örök csodára vár
amely szemét a végtelenre tárja
s a végtelent is már magába zárja.