TITOKZATOSSAG

Jól tudom bánatomnak ébredő okát

de ok nélkül is nagy örömöt érzek,

reggel lelkemet boldog kedv járja át

megkap egy idegen titkos igézet.

Arcomra, szívembe rózsaszín ég nevet

ragyogok és fény járja be lelkemet,

hirtelen szépnek látok mindent,szeretek

aztán kedvem elszáll mintegy üzenet.

Honnan jön ez érzés ? Eltűnt kikeletnek

fénye még a múltból újra vissza jár tán ?

Hamvadó tüzek, így, néha lángot vetnek,

vagy új szerelem jön, édes rózsaszárnyán ?

O nem ! Ez a sugár, mely a lelkem érte,

nem emlék a múltból, nem is rossz előérzet,

vándor boldogság ez ! Útjáról letérve frissen

futó pillanatra a szívembe betévedt!

S önérzettel keresem az átkot mi kerget

csak gyötrelmet hoz mindig a szívembe

a múlt életemből elszállt, elvonult talán

vagy egyre gyötör titkaival mi reám szállt.

És nem ismertem eddig semmi bánatot,

néha volt szívemben titok vagy rejtély,

de a múltam ha visszatérne elmondanám 

most is érzem boldogságnak lágy leheletét.

 Vilhelem--M.O..