Lelkedet várom

Ha egyszer eljönne hozzám a lelked 

Egy szomjas este, mikor epeszt a láz 

Szobám betelnék fénnyel és sugárral 

S dalos lenne a ház.

Az én gyötrő, nagy bús epedésemnek 

Vigasztalása nincs egy percre sem, 

Álom hajók ringatnak el tehozzád, 

míg lelked jöttét hasztalan lesem.

Jöjj el szerelmes, hűtlen emberem, te

Jöjj, várlak minden este

Éj asszonya csókos csöndet borít ránk,

5 ki annyi édes csókunkat kileste 

Irigyen simul hozzánk.

Jöjj barátom te! Küldd hozzám a lelked, 

Látogatóba küldd egy percre bár.

Ne hidd, hogy mert többé nem látjuk egymást, 

Szerelmünknek örökre vége már.

Tavasz jön lásd a zordon tél után is, 

Május tündér ránk virágot havaz

Lelkünk egymással ha találkozik majd,

Akkor virul miránk is a tavasz.

A lelked várom Csöndes éjszakákon, 

mikor a lelkem vággyal megtelik,

Álom királynő messze elkerül s én 

Búsan virrasztók olykor reggelig.

De egyszer eljő tudom a te lelked, 

így van ez a sorsunk könyvébe írva,

S úgy lel reám, amint neved sóhajtom 

Az éji csöndbe halkan, sírva, sírva .