Különös eset--2 resze

Hirtelen mozgalmasabb lett a vendéglő.Szép lassan érkeztek a vacsorai esti vendégek 
persze mindenki fáradt volt a napi eseményektől.Rendre -rendre érkeztek.
Hirtelen Márta szívébe belenyilallott ,mikor meglátta Robit is, belépni ,egy szép nő társaságában.A szíve kegyetlenül zakatolt és oly furcsa remegést érzett a gyomrában .
Robi !O ,istenem.Nem szabadulok meg tőle ,fől fogja borítani az egész nászutat,
Talán meg házasságát is.Magában megbánta az elkapkodott férjhez menést,csak dacból Istenem !
Robi az ő szíve marad örökre .
Márta hirtelen felállt és elnézést kért Andrástól ,hogy fejfájása van ,és egy kicsit lepihen
úgyis a vacsora ,nagy részét elfogyasztották .

András készségesen felállt ,hogy elkísérje az asszonyt, De Márti csak legyintett .
-Ne András ,ne gyere ,nemsokára helyrejövők ,maradj nyugodtan 
-Úgyis tudom még elszívod a szivarodat.
-Jobban leszek mire te is jössz.
-Ahogy óhajtod drágám szolt András kissé meglepődve ,de a nőkkel mindig baj van gondolta .
Márta szinte légiesen,remegő lábakkal beszállt a liftbe,érezte hogy minden ereje elhagyja.
Tudta nagy döntés előtt áll,vajon Robi akarattal követi vagy véletlenül ?
Nagyon kell vigyázzon ,inkább kerülni fogja Robit.
Végül is András szakította meg gondolataiban .
-Elmúlt a fejfájásod drágám ?kérdezte .
-Igen ,egész jól érzem magam ,még egy kicsit fáradt vagyok de elmúlik ,lehet holnap itt maradok a hotelben .Olyan fárasztó volt a mai nap.De azért szorosan összebújtak egymás testét ölelve.
Mindketten fáradtan ébredtek.András a szokásosnál több ital fogyasztása miatt ,
Márti pedig nem aludt szinte semmit nem hagyta a sok szép emlék ami Robihoz kötötte .
--Tudod drágám szólalt meg Andris ,miközben simogatta felesége haját szeretettel.
Mondtam neked talán ,hogy ma találkám van a volt évfolyam társaimmal a Weinkeller borpincén összeülünk a barátaimmal egy kis tere-ferére.
Vagyunk egy páran ,ugye nem haragszol ha nélküled megyek.Senki sem viszi a párját.
-O ,dehogyis haragszom megleszek magamra is ,lehet meg kőrül nézek a hotel 
halljában ,ahol láttam egy pár butikot.Talán veszek valami emléktárgyakat .
Szeretettel megcsókolták egymást és itt útjaik elváltak. 
Nagy nehezen Márti felvett egy kis lenge ruhát ,majd lesétált a lépcsőkön a hallba ahol 
elég sokan ténferegtek már abban a délelőtti órában .
Jaj ,csak össze ne futnék Robival ,jutott hirtelen eszébe Martinák ,közben a gyomrában édeskés remegést érzett,ami felszállt a szíve felé.Ezt csak Robi tudta kiváltani belőle.

Megállt egy kis butik előtt ,és nézegette a fagyöngyöket meg más apróságokat ,amit ajándékba lehet vinni az otthoniaknak.
Hirtelen a butik ablaka visszatükrözte egy férfi meg egy női alakot a háta mögött .
Márta ösztönösen megfordult és szembe találta magát Robival és feleségével .
Ossze néztek ,ami egy pillanat volt de örökkévalónak tűnt számukra.Megfürödtek egymás szemeiben Szemeik előtt elmosódott minden,csak ketten voltak a hallban.
Robi volt ,aki megtörte a csendet hirtelen Csillához a menyasszonyához fordult :
-Engedd meg ,Csilla ,hogy bemutassam egy kedves régi barátnömet Mártát, 
-Csilla o a menyasszonyom szólt Robi halkan Márti felé fordulva.
Márta kigyúlt arccal nyújtotta remegő kezét Csilla felé .
-Márta vagyok örvendek az ismeretségnek.
-Csilla, szólt egy rekedtes női hang ,de mintha ismerném magát .Kolozsvári vagy ott járt iskolában
-Nem ,Marosvásárhelyi vagyok
-Nem lehet ,annyira hasonlít valakire ,akit ott gyakran láttam és folytatni akarta a csevegést .
-Igen lehet egy szinésznöre szólt bele Robi,hogy elterelje a Csilla butaságát.
-Ja persze mintha kiköpött Meg Ryan lenne és jó hosszat kacagott után