Ébredő világban

Ébredő világban hunyorogva nézel
ajkam a csókoktól még  pirosan éget,

ahogy felém fordulsz álmod tüzével

kedvesen mosolyogsz a történteken.

                   *

Lassan felöltözöm,de oly félszegen

elrejtve előled amit már nem lehet

fázósan húzom magamra a kezed,

a csendes pihenés puha fedélzeten.

                    *

Köztem és közötted a távol közeleg,

így didergősen várom hogy átölelj

nőies vállamhoz érsz a napos reggel

férfias arcéled  megnyugvással regél

                    *.

Felém hajolsz s halkan súgod nekem

-vágyódó szemed többre ösztökélne

kezed bolyong, hol csupasz a testem,

de elválunk örökre remegő szívvel.

                      *

S míg a nap a holdat üldözésbe veszi

máris vágyainkat a szél szét kergeti

úgy fáj hogy az illatos bohóság álma

szívünkben teljesen össze van zilálva

                     




























.