Csend,csend

Csak csönd, csak csönd és enyhe béke

Fodrot sem ver a szellő rajtam.

Se nem piros, se nem fehér

enyhén csukott ajkam.

 

Költöző vágyak megbolygatnak

Ahogy morajlik a tenger mélye

A két szemem tágul csak messze

Aki észre vette.

 

Fehér szivembe, holt szivemben

Az élet szárnya alig rebben

Csak jönne már, valami jönne

Sebesebben.

 

Ha megfulok, a csöndbe fúltam

Melyet úgy hívnak: áldott béke

Tapossatok el minden lángot

a kozeleben.