Toni11 blogja

Este van már

***

Este van már, sötétül a tájék ...

Bolond lennék, ha még tovább várnék.

Rám veszem a fekete gubámat,

Megölelem szép, barna babámat.

***

Egész héten még otthon se voltam,

Mindig csak az eke szarvát fogtam :

Rám fér már ez egyszer a pihenés,

A rózsámtól egy szelid ölelés.

***

A csillag is feltetszett az égen,

Tudom, vár a kedves babám régen.

Megyek is én szaporán, nem bánom !

Maradjon itt az ökör, a járom.

***

Jóska öcsém, ügyelj a jószágra,

Visszajövök majd ugy éjféltájba'...

Egy kis dolgom van odabenn nékem :

Nem láttam a kedves rózsám' régen ...

***

Tóth István 1860 - ?

***

***

Es ist schon Abend

***

Es ist schon Abend, dunkel wird der Garten …

wäre verrückt, noch viel länger zu warten.

Ich werde meinen schwarzen Mantel nehmen

und umarme fest, meine schönste Geliebte.

***

Ich war die ganze Woche gar nicht zu Hause.

Habe immer nur an das Pflughorn glaubte:

die Pause habe jetzt so richtig verdient,

‘d hoffe, dass mir mein Schatz das alles vergibt.

***

Der Stern funkelt dort oben am Himmel,

ich weiß, mein Schatz wartet auf mich immer.

Beeile mich schnell und mir ist es egal!

Bleib der Ochse, das Joch hier, allemal.

***

Mein jüngerer Bruder, pass auf das Tier auf,

ich bin zurück, bevor der Morgen graut,

im Dorf muss heute Nacht etwas erledigen:

Mein Schatz hab’ ich schon lang, nicht mehr gesehen.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

A szentkúti búcsún

1

Keménykötésű paraszt ember

Térdre csuklik a szent kövön,

Lelkén az élet sok kolonca

Itt szépen, halkan elpihen.

2

Lábán végtelen utak pora,

És szívén mázsányi bánat,

Mert nem veszi le senki róla,

Ide hozta Máriának.

3

Agyondolgozott két nagy kezét

A mellén imára fonja,

És égre néző két szeméből

Kibuggyan lelke patakja. –

4

Mert az élet már bírhatatlan,

És az erőnk is oly kevés,

Hajolj le hozzánk könnyek anyja,

Mert elemészt a szenvedés.

5

Eljöttünk sírva, énekelve,

Tehozzád, drága jó Anyánk,

Szenvedő, szegény magyar néped,

Mert oly sötét az éjszakánk.

6

Sírunk, zokogunk, s mégis bízva

Palástodba kapaszkodunk:

Tudjuk, hogy áldó szent kezedből

Fakad majd drága Hajnalunk.

***

Herczeg János 1909 - 1995

***

***

Auf dem Kirchtag von Szentkút

1

Der strammer und rauere Bauersmann

niederkniet auf dem heiligen Stein,

die Beiwerke des Lebens im Seele

hier entspannend, langsam wirken ein.

2

Auf den Fuß ist der Staub von Straßen,

’d auf sein Herz schwere Trauer.

Weil niemand nahm es von ihm ab, bis

zu den Maria, brachte der Bauer.

3

Die abgeplagten großen Hände

auf der Brust zu beten gekreuzt,

‘d aus dem Himmel schauende Augen

der Bach des Seelenleides läuft.

4

Weil das Leben unerträglich ist,

‘d unsere Macht ist so gering,

Lehn dich zu uns, Mutter der Tränen,

weil das Leiden mich zu Tod bringt.

5

Wir kamen hier her, weinen und singend,

zu dir, unsere liebe Mutter,

dein leidendes, armes Ungarnvolk,

weil die Nächte sind so dunkel.

6

Wir weinen `d Schluchzen, doch vertrauen dir

wir klammern uns an dein Gewand:

es gibt auch für uns noch schöne Morgen

es er sprießt, aus deiner heiligen Hand.

*** 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Téli tájon

***

Szél zenél a csupasz ágon,

És a messze kerek tájon

Tiszta fehér hólepel.

Sehol egy folt, egy makula,

Csak a halkan hulló puha

Hótakaró terül el.

***

– Ez hát a világ.

A szennyet, a sáros pocsolyát

Bevonja patyolat fehérrel,

S el akarja hitetni az Éggel,

Hogy itt nincsenek fagyos szívek,

És jajból fakadt könnycsermelyek.

Itt minden tiszta,

És angyalok az emberek.

***

Tűnj el, omolj el, képmutató

Hazug fényeddel hótakaró,

Hadd virítson a piszkos sár.

Hogyha az Ég majd megsokallja,

Termő élettel tele szórja

A szép tavaszi napsugár.

***

Herczeg János 1909 – 1995

***

***

Am Winterlandschaft

***

Der Wind spielt auf dem kahlen Ast,

rundum in der weiten Landschaft

rein und weiß mit schneebedeckt.

Alles ist weiß und makellos,

nur die Flocken fallen lautlos

an Schneedecke ist kein Fleck.

***

- Das ist halt die Welt.

Den Dreck, und die schlammigen Pfützen

übermalt mit schneeweißen Farben,

‘d will den Himmel dort oben zeigen,

dass hier, keine frostigen Herzen sind,

‘d in den Bächen, keine Träne fließt.

Hier ist alles sauber,

’d Menschen sich gegenseitig stützen.

***

Verschwinde, schmilz dich blitzartig, mit

deinem verlogenen Lügenlicht,

lass den dreckigen Schlamm sehen.

Wenn dem Himmel es zu übel wird,

das Landleben wieder fruchtbar ist,

von dem schönen Frühlingssonnenlicht.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

Az egyik agg levele Zsuzsannához

***

«Szeretlek

De ne mondd meg senkinek,

Mert vén vagyok

S az emberek nevetnek.

***

És mord vagyok.

Oh agg fenyő,

Míly istentelen vagy és vakmerő!

Mondd, mit akarsz?

Recsegsz, ha jő a zivatar

És elszakadsz.

***

Oh mord vagyok, igen.

Mit képzel az ilyen?

Hogy jönnek nyájasabb napok,

Talán egy új tavasz?

Oh míly bolond dolog!

Vagy nem tudod, mi az?

Az élet oly pimasz

S hiába minden ének,

Itt nincsen kegyelem a vénnek.

***

Akár az Istenség,

Maradj hát oly rideg…

S hogy hallottál búgó nevetést

És könnyű szót, amely libeg

S hogy kezed a szivedre tetted,

Mert titkos mosolyát is észrevetted,

Ne mondd meg senkinek.”

***

Írta: Füst Milán

***

***

Brief von einem betagten Mann an Susanne

***

„Ich liebe dich,

aber sag es niemandem,

weil ich Alt bin

und die Leute lachen.

***

Und  grimmig bin.

Greise Fichte,

so gottlos und eine waghalsige!

Sag, was du willst?

Du knackst, wenn der Gewitter kommt

und dann zerreißt.

***

Ach grimmig bin ich, ja.

Was denkt nur so einer?

Dass schönere Tage kommen,

vielleicht neuer Frühling?

Oh was für ein Blödsinn?

Oder du weißt es nicht?

Das Leben ist flapsig

’d vergebens jeder Gesang,

hier gibt keine Gnade für den Alt‘.

***

So wie auch die Gottheit,

bleib du auch so ganz kühl,

und hörst du ein Lachen der Feigheit

und leichte Worte, die wallen

und der Hand hast auf das Herz gelegt,

weil das heimliche Lächeln hast du gemerkt,

bitte sag es niemanden.“

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

A testvéred oly jó mint te

1

A testvéred oly jó mint te

lelke nyugalmát keresve,

ő is számolja bűneit

úgy, mint te is a tieid.

2

Van egy titkos fájó lelke

saját Gecsemáné kertje,

hol ő sír és sóhajtozik

's mint te, sokat imádkozik.

3

Ha ő néha más is mint te

kicsit más a természete,

de azt soha meg ne tegyed,

hogy őt ezért rosznak vegyed.

4

Néha kicsit összekevert

nem vagy te is néha elvert?

Szeresd őt és légy őszinte,

Testvéred is, oly jó mint te!

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

***

***

Dein Bruder ist so gut wie du!
1
Dein Bruder ist so gut wie du,
auch er sucht seiner Seele Ruh'
auch er hat seine Sündenlast
so gut wie du deine hast.
2
Dein Bruder hat verborg'nes Weh
in eigenen Gethsemane,
dort weint er oft und seufzt dazu
und ringt und fleht so wie auch du.
3
Und ob er etwas anders ist
in seiner Art als du es bist,
das läßt doch nicht das Urteil zu,
daß er nicht ist so gut wie du!
4
Und ist er manchmal kreuz und quer,
bist du nicht auch so arg wie er?
Drum liebe ihn und laß es zu,
dein Bruder ist so gut wie du!

***

Autor: Unbekannt