Toni11 blogja
Csak egy kis karó 2
***
Ma reggel is arra mentem
karó most is ott álldogált,
amikor engem meglátott
egyáltalán nem reagált.
***
Úgy láttam, hogy megsértődött
egy pillantást sem vetett rám,
és rozsdás bögrével fején
végre rám nézett tétován.
***
„Kedves Karó, mi bajod van?
Mért vágsz olyan mérges pofát?
Tán valami rosszat tettem,
vagy akarsz egy-két pirulát?”
***
„Nincsen nekem semmi bajom,
van énnékem még pirulám,
adj inkább most vigasztalást
mert eltörött a furulyám.
***
Tegnap fenn voltam a Neten
és láttam, hogy fenn vagyok már,
nagyon elszomorított, mert
egy kutya sem ugatott rám.
***
Még is csak jobb itt a mezőn
itt minden kutya észrevesz,
de nálatok az nagyon ritka
ha valaki neked jót tesz.”
***
Behúztam én fülem-farkam
egy karó igaz szavára,
összeszedtem sátorfámat
mert elegem lett ma, mára.
***
Az úton most hazafelé
oly hosszan elgondolkodtam,
mennyi igazság rejtőzik
ebben a kis fakaróban.
***
Hogy ha az embereknél is
a fejükön bögre volna,
dús hajuk védné eszüket
oly gyorsan sem kopaszodna.
***
De így a kopasz fejükből
elpárolgott már az eszük,
a másikat nem is látják
és majd ez lesz a végzetük.
***
Mucsi Antal-Tóni 2012 Február 16
Rigó Tibor Leülni kéne / Man sollte hinsetzen
Leülni kéne
***
Leülni kéne fájni kicsit
bámulni az égre
hiszterikus felhők
fölé szállni
leköpni mindent
és mindenkit utálni
már ülök és
fel sem állok
ülve kell utálnom
az egész világot
szédülni így kell hogy nagyot
ne ess
ha valaki közben hátba vereget
vagy épp feltaszít és közben
feszít a kín
kereszteket vet szikrázó szemeid elé
taposson el
akinek én nem vagyok elég
vagy lökjön csak odébb
úgysem voltam én soha
senkié
hová tartozom
rég tudnom kéne már
a hatvan három évem is
csupa félhomály
latyakká olvad majd
ez is tavaszra
sziklák rejtekén kellene
építsek világot
ahol nem tapos senki
füvet és
nem lép a virágra
xanaxot szedek majd hogy lebegni tudjak és
köpni a világra
gondjaim így sorba ájulnak
én nevetek majd vidáman
gond egy szál sem
kiáltom hangosan
egy eszméletlen világba vetem be magamat
itt hagyom mind a
hatvan három
nyaramat
kinek kell
én nem kértem
nélküle is megleszek
nagyon is remélem
mert a realitás taszít a felhők fölé
lebegnem kell hát
korom itt hagyom
legyen csak mindenkié
legyen min rágódjatok
közönyös arcotokon
én legyek a pofon
csattanás süket fületekben
sárguló csipa vak szemeitekben
legyek minek akarsz hogy legyek
ülök a székemen semmi
sem érdekel
bolond cigánygyerek leszek
csórok majd neked a péktől egy kenyeret
ő majd szalad utánam üldözőbe vesz
kezében péklapát azzal fenyeget
és szalad a bolond közben
harap mohón
egy darab kenyeret
nyugi neked is adok
nem vagyok irigy azt
tudhatod
a bolondok őszinteségével adom tiéd a fele
tudom te értem nem tennéd ugyanezt
te normális vagy
van eszed
magadnak hagynád mind
hát hagyd megeheted
én most lebegek
a xanax megteszi hatását
az sem érdekel ha hallom csontom roppanását
fájni fog az bizonyos,
csak ülök a székemen
és azon gondolkodom
te-te és te is
miből gondolhatod
hogy erőmből még telik
felállni egyszer
mikor a sárba tapostál
nem is egyszer százszor ezerszer
most tőled tanulok
papolni és forgatni a szemem
már hat a xanax na inkább megyek
ti legyetek jók gyerekek
én már szállok
egy másik világban lebegek.
***
Rigó Tibor: 1961 –
***
Man sollte hinsetzen
Man sollte hinsetzen mit wenig Schmerzen
in den Himmel starren
sich erheben über
hysterische Wolken
auf alles spucken
und auch alle hassen
und stehe gar nicht auf
ich muss es sitzend hassen
die ganze Welt
man muss schwindelig sein, das es
nicht zu tief fällt
wenn dir jemand auf den Rücken schlägt
oder einfach übertrampellt und in der Zwischenzeit
der Schmerz ist unerträglich
Kreuze wirft vor deinen funkelnden Augen
soll mich zertrampeln
für die ich nicht genug bin
oder mich einfach wegstossen
ich gehörte niemals zu.
Niemanden
wo gehöre ich hin
ich hätte es schon vor langer Zeit wissen müssen
meine dreiundsechzig Jahre auch
nur zu Dämmerung
wird zu Matsch schmelzen
bis zu dem Frühling
sollte in den Felsen versteckt
eine Welt aufbauen
wo niemand den Rasen
zertrampelt
und nicht auf die Blume tritt
ich werde Xanax nehmen das ich schweben kann und
auf die Welt spucken
meine Sorgen werden alle bewusstlos
ich werde glücklich lachen
überhaupt kein Problem
schreie es laut hinaus
ich stürze mich in eine unbewusste Welt.
Ich werde alles hierlassen
meine dreiundsechzig
Sommer
dem wer es haben will
ich habe es nicht verlangt
kann auch darauf verzichten
das hoffe ich wirklich
weil die Realität mich über die Wolken drücken
ich muss halt schweben
lasse mein Alter hier stehen
soll es allen gehören
sollen etwas zum Knabbern haben
auf euren gleichgültigen Gesichtern
soll ich die Ohrfeige sein
ein Klingeln in euern tauben Ohren
vergilbter Ziger in euer blinder Augen
ich soll das sein, was immer du willst, dass ich sein soll
ich sitze auf meinem Stuhl und
es ist mir alles egal
ich werde ein verrückter Zigeunerbub werde für dich beim Bäcker ein Brot grapschen
er wird mich hinterherlaufend jagen
mit einer Backschaufel in der Hand drohend
und der Narr dazwischen rennend
beißt gierig
ein Stück Brot ab
bleib ruhig dir gebe ich auch
ich bin nicht neidisch
dass weisst du doch
mit der Ehrlichkeit von Narren gebe ich dir die Hälfte ab
ich weiß, dass du für mich nicht das Gleiche tun würdest
du bist normal
du hast Verstand
du würdest alles für dich behalten
nun du kannst alles essen.
ich schwebe jetzt.
der Xanax hat gewirkt
es ist mir egal ob ich meine Knochen knirschen höre
es wird sicher weh tun
ich sitze nur auf meinem Stuhl
und ich denke darüber nach
du-du und auch
warum denkst du noch
dass ich noch meine Kraft habe
einmal aufzustehen
als du mich in den Schlamm getreten hast
nicht einmal hundertmal tausendmal
ich lerne jetzt von dir
zu plappern und mit den Augen zu rollen
das Xanax wirkt bereits, also gehe ich besser
Seid brav, ihr Kinder
ich fliege schon.
ich schwebe jetzt in einer anderen Welt.
Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni
Csak egy kis karó I.
Csak egy kis karó I.
***
A tegnap esti sétámon
megláttam egy kis fakarót,
beleverték azt a földbe
rajta lógott egy darab drót.
***
Csak egy karó állt ott maga
körülötte sehol semmi,
a kis drót a földhöz köti
nem tud sehova sem menni.
***
Elgondolkodtam magamban
milyen lehet az élete,
itt mindig csak egyedül van
nem beszélget senki vele.
***
Néha egy kis madár rászáll
és rajta hagyja a nyomát,
sokan elmennek mellette
nem kérdi senki fájdalmát.
***
Fejbe verték akkor nagyon
amikor ide kitették.
kicsit szétrepedt a feje
de rossz bögrével befedték
***
Első feladata az volt
a kutyát hozzá kötötték,
's ha egy kicsit is megmozdult
már rögtön fejbe is verték.
***
A kutyával jól megvoltak
szorgalmasan meg locsolta,
a vége csak az lett annak
hogy nem is volt már fa szaga.
***
És a karó, karó maradt
sok-sok évet állva kibírt,
úgy látszik ma nagyon örül
mert kapott ma egy örömhírt:
***
Bekerítenek itt mindent
lesz mellette sok más karó,
nem lesz ő az egyedüli
a környékben orrfacsaró.
***
Lassan elbúcsúztam tőle
vár otthon már a vacsora,
holnap meglátogatlak újra
úgy mint egy jó új cimbora.
***
Mucsi Antal-Tóni 2011 Február 15
Pásztor Árpád Színek / Farben
Színek
***
Hová tűnt az ezernyi szín,
A csillogó sugár?
Lelkem beroskadt romjain
Csak sápadt árnya jár.
***
Úgy, mint mikor a nap leszáll,
Kigyúl a végtelen,
De már sötétlik a homály
A távol téreken.
***
Az estnek rezdülő ködét
Ezer szín lepte meg,
Hol húnyó fény, kelő sötét
Egymásba lengenek.
***
Szél zendül . . . A köd megremeg . .
Nincs fénye semminek.
Csak még lelkemben rezgenek
A tovatűnt színek.
***
Pásztor Árpád: 1877 – 1940
***
***
Farben
***
Wo sind die tausend Farben her,
‘d die leuchtenden Strahlen?
In den Trümmern meiner Seele,
sind nur blasse Qualen.
***
Alsbald die Sonne untergeht
das Firmament wird hell,
aber es wird jetzt schon dunkel,
dort auf dem fernen Feld.
***
Der flackernde Abendnebel
von Farben überrascht,
wo Licht weg ist, kommt das Dunkel,
gegenseitig vernascht.
***
Der Brise weht … der Nebel bebt,
leuchtendes gibt nichts mehr.
Vibrierend in der Seele lebt
‘d, die Farben sind im Meer.
***
Fordította: Mucsi Anton-Tóni
Anton Alfred Noder Menschendünkel / Emberi öntelts
Emberi önteltség
***
Lábad előtt kis patak csobog
de te nem tudod, miről beszél,
fejed felett kismadár csipog
énekét nem érted, mit mesél.
***
Füledbe zümmögnek a méhék
egy örökké titkos dalocskát,
száz nyelven beszél a zsombék
az erdő, a mező és a láp.
***
És százféleképp az élet itt
gazdagon fonott, mint a tiéd,
de te nem veszel észre semmit
úgy, mint aki fenn a holdon él.
***
És oly elérhetetlen leszel
túltettél már mindenki máson,
Az egyedüli bölcs! Ám lehet,
egyetlen bolond a világon
***
Fordította Mucsi Antal 2013. 02 .04
***
Menschendünkel
***
Der Bach zu deinen Füßen klingt,
Du aber weißt nicht, was er spricht.
Zu Häupten dir der Vogel singt,
Und was er singt, verstehst du nicht.
***
Die Bienen summen dir ins Ohr
Ihr ewig unenträtselt' Lied,
In hundert Zungen spricht das Moor,
Der Wald, die Heide und das Ried.
***
Und hundertfältig um dich her
Ist Leben, reich wie deins gewebt,
Du aber weißt davon nicht mehr
Als einer, der im Monde lebt.
***
Und dennoch dünkst du unerreicht
Dich über alle sie gestellt
Als einzig Weiser! Ach, vielleicht
Bist du der einz'ge Narr der Welt!
Anton Alfred Noder: 1864 - 1934