Toth István: Este van már / Es ist schon Abend

Este van már

***

Este van már, sötétül a tájék ...

Bolond lennék, ha még tovább várnék.

Rám veszem a fekete gubámat,

Megölelem szép, barna babámat.

***

Egész héten még otthon se voltam,

Mindig csak az eke szarvát fogtam :

Rám fér már ez egyszer a pihenés,

A rózsámtól egy szelid ölelés.

***

A csillag is feltetszett az égen,

Tudom, vár a kedves babám régen.

Megyek is én szaporán, nem bánom !

Maradjon itt az ökör, a járom.

***

Jóska öcsém, ügyelj a jószágra,

Visszajövök majd ugy éjféltájba'...

Egy kis dolgom van odabenn nékem :

Nem láttam a kedves rózsám' régen ...

***

Tóth István 1860 - ?

***

***

Es ist schon Abend

***

Es ist schon Abend, dunkel wird der Garten …

wäre verrückt, noch viel länger zu warten.

Ich werde meinen schwarzen Mantel nehmen

und umarme fest, meine schönste Geliebte.

***

Ich war die ganze Woche gar nicht zu Hause.

Habe immer nur an das Pflughorn glaubte:

die Pause habe jetzt so richtig verdient,

‘d hoffe, dass mir mein Schatz das alles vergibt.

***

Der Stern funkelt dort oben am Himmel,

ich weiß, mein Schatz wartet auf mich immer.

Beeile mich schnell und mir ist es egal!

Bleib der Ochse, das Joch hier, allemal.

***

Mein jüngerer Bruder, pass auf das Tier auf,

ich bin zurück, bevor der Morgen graut,

im Dorf muss heute Nacht etwas erledigen:

Mein Schatz hab’ ich schon lang, nicht mehr gesehen.

***

Fordította: Mucsi Antal-Tóni