Toni11 blogja

Csak egy kis karó 31

***

E szép tavaszi napokban

kimentem ismét sétálni,

a kis karómnál megálltam

és nem győztem őt csodálni.

***

Ott az elszáradt karón, egy

pici kis hajtás zöldellett,

nem akartam elhinni, de

ott volt, így hát látnom kellett.

***

Hinni kellett a szememnek

habár nem nagyon jól látnak,

és előttük a betűk is,

egy kicsit ugra-bugrálnak.

***

Karó meg volt repedezve

leesett a bögre róla,

ott feküdt az avar alatt

nem vette ki senki alóla.

***

Rajta pihenő madarak

elejtettek egy szem magot,

másnap azt meg is trágyázták

és kis mag, gyökeret hajtott.

*** 

Most is itt a fényes napon

sűrűn nagyokat pislogok,

a sötét szemüvegem sajnos

tegnap engem cserben hagyott.

 ***

Reggel elmentem a boltba

friss kenyeret kellett vennem,

's mert ott egy kicsit sötét volt

szememről le kellett vennem.

***

A kis zsebemben nem volt hely

vásárló kocsira tettem,

de amikor kinn pakoltam

ott a kocsin felejtettem.

*** 

Sarkon vissza is fordultam

és a kocsikhoz siettem,

de már hiába futottam

a szemüvegem nem leltem.

*** 

Ott az anyját emlegetve

újra autóba ültem,

mielőtt még egy-két helyre

az illetőt oda elküldtem.

*** 

Nem kívántam neki rosszat

csak azt a kicsit emlékül,

hogy úgy lássa a világot

mint én a szemüveg nélkül.

*** 

Néha mond olyant is az ember

amit később már meg is bán,

talán jobb is, hogy nem volt ott

mert akkor most azt, megbánnám.

***

Mucsi Antal-Tóni               2014 március 22

 

Hol vannak?

***

Hol vannak, hol vannak

Ama boldog perczek,

A midőn szemeid

Még rajtam merengtek.

***

És a mint merengtek,

Oly édesen, szépen,

Azt hittem, álmodom

Tündérek ölében.

***

Múló volt, rövid volt

Ez a boldog álom,

Csak a seb maradt meg

Hogy örökké fájjon.

***

Csak a seb maradt meg

Mit csalfaság vága,

Úgy sajog, úgy éget —

Te kegyetlen lányka! 

***

Klauzál Gábor: 1804 – 1866

***

***

Wo sind sie

***

Wo sind sie, wo sind sie,

die glücklichen Zeiten,

während deine Augen,

ständig auf mich strahlen?

***

Und während sie ruhten,

so süß und auch so schön,

glaubte ich, ich träume,

im Schoß der Feen stöhn.

***

Vergänglich war und kurz

dieser glückliche Traum,

die Wunde blieb zurück,

nur der Schmerz bleibt im Raum.

***

Die Wunde blieb zurück,

als furchtbares Märchen,

so schmerzt und so brennt sie,

du grausames Mädchen!

***

Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni

Csak egy kis karó 30

***

„Rég nem voltam itt kis karó

csak lökdösnek idébb-odább,

ha nem hinnék a jóságban

nem is írnák én már tovább.

***

Ma csak szakorvosok vannak

az egyik küld a másikhoz,

és ha nagyon beteg is vagy

két hónapra kerül rád a sor.

***

A műtét után tíz napra

szétnyílik újra a sebed,

rögtön telefonálsz neki

de hozzá csak másnap mehetsz.

***

Van olyan gazdag orvos is

kinek saját temetője van,

és ott egy másik név alatt

koporsót árul titokban.

***

Isten ő fehér köpenyben

hálapénz neki már nem kell,

de ha nem adod előre

akkor már nem is fogad el.

***

Ilyent mint viccet mesélnek

de hát bár csak az is lenne,

vagy egy viccnek az alapja

többször is  igazság lenne?

***

Seb a szememen az nem vicc

jó lenne ha viccből benőne,

sajnos még mindig nyitva áll

's még nem tudom mi lesz belőle.

***

De látszik, hogy most már én is

morgós öregember lettem,

az helyett, hogy veled törődnék

itt csak magamról fecsegtem.

***

Nem azért nem jöttem hozzád

mert a sorsod nem érdekel,

de nem volt kedvem semmihez

mert sok ma már csak lefetyel.

***

Most már én sem lefetyelek

haza megyek e hidegben

otthon egy kicsit lefekszem

's elmélyedek a hitemben.”

***

Láttam fenn a levegőben

egy piros csőrű madarat,

talán le akarna szállni

és megfogni pár bogarat.

***

Alig mentem egy pár métert

már ott is állt a kiskarón,

boldogan mondot valamit

köszönve, szemmel láthatón.

***

Mucsi Antal-Tóni         2014 Március 05

 

Tünő ifjúság

***

Fut, fut, repül az ifjúság előttem,

És én űzöm rózsás nyomát zihálva;

De testem-lelkem kimerült, erőtlen

S többé nem ér el, szép idők varázsa.

Derült világom, érzem úgy setéiül,

Mint arczom színe nyári nap hévétül.

***

Ha újra kezdhetném az ifjúságot

Szerelem szárnyán, ábrándok vitányin;

Ha májusban szivemben is virágok

Nyitnák ki kelyhük’: bűvös hajnalálmim:

A hervadástul óvhatnám-e lelkem’,

S a gyönge lányt attól, hogy elfelejtsen?

***

Nem akarnék-e újra telhetetlen’

Minden virágot koszorúba fűzni ?

Szellötlen ányékból nem szívesebben

Futnék-e napra, pillangókat űzni?

Unott gyönyörök kelyhét undorodva

Magam túl ismét nem lökném-e porba?

***

Ah, úgy van! ember vágya ttelhetetlen.

Az édenben természetünk a sátán.

Ott leskelődik ránk kígyói mezben

Mindenbirási vágyak almafáján.

Jó, hogy kiűztek, kitagadtak innen;

Mert sobse győzünk szenvedélyeinken!

                               II.

Meg-meglegyint szellője tűnt napoknak,

Távol vidékről, hol a rózsa iiyit.

Virágid ifjúság, hogy’ hulladoznak,

Hogy’ szétfoszolnak fényes álmaid!

***

Őrizd bár féltve, megfakúl a lélek.

Mindeu fohász egy álmot elsodor.

Hervasztja naphő, rejteke a szélnek,

Mint elhagyott száraz virágbokor.

Köd, szürke köd vonul minden keresztül :

Lemondás búja, néma hervadás.

Nem fáj; de lényem mégis összerezdul:

Nincs jajszava; de némasága gyász.

***

Tengődve élek a rideg valóban,

Mióta lelkemet nem áltatom.

Nem azt sajnálom, hogy mindig csalódtam,

De hogy már többé nem csalódhatom!

***

Reviczky Gyula? 1855 - 1889

***

***

Verfliegende Jugend

***

Sie rennt, sie rennt, und fliegt die Jugend vor mir,

und ich jage keuchend ihren Spuren nach;

mein Körper ‘d Seele sind erschöpft von Habgier

‘d der Zauber schöner Zeiten erreicht mich beinah.

Meine heitere Welt erscheint mir so düster,

‘d die Farbe meines Gesichts ist viel wüster.

***

Könnte ich die Jugend noch einmal beginnen,

auf den Flügeln der Liebe, an der Gartenzaun;

wenn im Mai in mein Herz die Blumen springen

‘d, ihre Kelche öffnen in dem Morgentraum:

Könnte ich die Seele schützen von Verwelken,

‘d das Mädchen davor, dass mich nicht vergessen?

***

Würde ich nicht wieder unersättlich sein

und jede Blume zu einem Kranz machen,

in dem windstillen Schatten lieber allein

in die Sonne Schmetterlinge zu jagen.

Würde von den langweiligen Freuden

Nicht wieder rasend in den Staub tauben?

***

Ach, so! Des Menschen Verlangen ist so leid,

im Paradies kann er der Satan werden.

Dort lauert er auf uns in Schlangenkleid,

der Apfelbaum der gesamten Begierden.

Gut, dass man uns vertrieben, verbannt hat;

denn niemals werden wir Sieger bei Leidenschaft!

                               II.

Hier ‘d da streift der Wind an manchen Tagen,

aus fernen Ländern, wo die Rosen blühen,

deine Jugendblüten, wie sie damals waren,

wie deine strahlenden Träume, verglühen!

***

Bewahrst es so gut du willst, die Seele verwest,

jedes Gebet lässt einen Traum dahin Hümpel,

‘d, die Hitze lässt sie verwelken, der Wind versteckt,

wie ein verlassenes, vertrocknetes Blumenbündel.

***

Nebel, grauer Nebel zieht durch alles hindurch:

Die Harm der Resignation, stummes Verwelken.

Es tut nicht weh; doch mein Wesen wie ein Mulch:

Es gibt kein Schrei; doch das Schweigen verstärken.

***

Ich lebe in der kalten Wirklichkeit dahin,

seit ich meine Seele nicht mehr versetzen kann,

ich bedaure nicht, dass ich so oft enttäuscht bin,

Sondern dass ich mich nicht mehr, enttäuscht werden kann!

 

Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni

Csak egy kis karó 29

***

„Látod ha esik, ha fúj is,

habár most csak kicsit szitál,

kijövök én, mint a madár

amely mindennap rád száll.

***

Én sem vagyok oly konzekvens

mint ahogy én néha teszek,

nálam behunyom a szemem

amit másnál észre veszek.

***

Azt írtam ott a fórumban

egy tárgynak nem tudok írni,

kérdem mi ez most itt veled

mért tudsz te mindent kibírni.

***

Talán végül is jobb lenne

ha letörölném a palát,

még azt sem veszem észre, hogy

lassan elhagy minden barát.

***

Vagy ők csak eddig úgy tettek

mintha azok is volnának,

végül ők is belátták, hogy

engem hiába formálnak.

***

Rég meg keményített engem

a nyugati élet szele,

lepereg rólam már minden

's néha szúrok, mint egy tőr hegye.

***

Haza húz minden porcikám

minden csepp vér szívemben, de

jobb itt, nem otthon lenni, mint

otthon, úgy mint egy idegen.

***

Muszáj itt keménynek lennem

mert ha a vágynak engedek,

akkor én is haza megyek

's otthon még jobban szenvedek.

***

Mi itt csak statiszták vagyunk

e gazdag bolygó színpadán,

rendező, az a jó Isten

Szent Péterrel az oldalán.

***

Isten adja a szerepet

Szent Péter az ellenőr, ha

jól játszottuk az életet,

a nagy kapun beenged ő.

***

Kétszer álltam a kapunál

mind a kétszer vissza küldött,

mert valaki kiszólt bentről:

„Ő még nem eleget küzdött!”

***

Én csak egy kis firkász vagyok

amit látok, azt leírom,

nem csak nézek, de látok is,

ha már szó nélkül  nem bírom.

***

Ahogy most ott fenn látom, egy

látogatód figyel engem,

terád szeretne leszállni,

de míg itt vagyok, addig nem.

***

Mucsi Antal-Tóni          2014 Január 8