Toni11 blogja

 

Az Illés szekerén.

 

Az Úr Illésként elviszi mind,

Kiket nagyon sujt és szeret:

Tüzes, gyors sziveket ad nekik,

Ezek a tüzes szekerek.

 

Az Illés-nép Ég felé rohan

S ha megáll ott, hol a tél örök,

A Himaláják jégcsucsain

Porzik szekerük és zörög.

 

Ég és Föld között, bús-hazátlanul

Hajtja őket a Sors szele.

Gonosz, hűvös szépségek felé

Száguld az Illés szekere.

 

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,

A Föld reájuk fölkacag

S jég-útjukat szánva szórja be

Hideg gyémántporral a Nap.

 

Ady Endre: 1877 – 1919

 

Auf den Elias Wagen.

 

Der Herr als Elias nimmt alles mit

all, die er liebt ‘d, die versagen:

Es gibt ihnen feurige Herzen,

das sind die Elias Streitwagen.

 

Das Volk von Elias eilt zum Himmel

‘d steht dort, wo ewig Winter ist,

auf dem Eisberg dem Gehirne Himalaja

ihr Wagen staubig ‘d klapperig.

 

Zwischen Himmel und Erde, traurig

vom Wind des Schicksals getrieben,

dem Bösen Schönheiten entgegen

Elias Streitwagen fliegen.

 

Glühende Herzen, vereiste Hirne,

die Erde lacht mit viel Wonne

ihres Eis Weg wird extra bestreut

mit Diamantpulver der Sonne.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

 

Miért...?

 

Mért visel oly sötét ruhát?

Kérdezd meg az éjszakától;

Sötétsége, némasága

Azt mondja, hogy:

Lement a nap, azért gyászol!

 

Kérdezd meg az őszi felhőt:

Mért borúl le völgyre, bércre?

Hulló könye, borongása

Azt beszéli:

Fáj, hogy elhúllt a táj disze!.

 

Én vagyok az éjszakának

Bizalmasa, gyászos társa.

Őszi felhő az én lelkem

Búja; s könye

Az enyemnek hű képmása.

 

Leborulok néma gyászban,

Virágtalan, kopár dombra :

Reményimnek zöld levele,

Hullt virága

E domb alatt hever porba

 

Sóos Miklós 1835 - 1875

Warum …?

 

Warum trägt man schwarze Kleider?

Der dunklen Nacht sollst du auflauern;

Sein Finsternis, ‘d seine Stummheit

sagt dir leise:

Nach Sonnenuntergang trauern!

 

Frag mal die herbstliche Wolke:

Warum bedeckt sie das Tal ‘d Berge?

Seine Träne, seine Trübheit

spricht so traurig:

Es schmerzt, wie die Natur sterbe‘!

 

Ich bin die nächtliche Dunkelheit,

der folgsame Kummer geselle.

Die Herbstwolke ist mein Wesen,

Harm; und träne

das Ebenbild meiner Seele.

 

Im Trauern sprachlos niederknie,

an Blumenlose kahlen Hügel:

Die grünen Blätter meiner Hoffnung,

tote Blumen

liegen im Staub im Müllkübel.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

 

A föl-földobott kő.

 

Föl-földobott kő, földedre hullva,

Kicsi országom, újra meg újra

Hazajön a fiad.

 

Messze tornyokat látogat sorba,

Szédül, elbúsong s lehull a porba,

Amelyből vétetett.

 

Mindig elvágyik s nem menekülhet,

Magyar vágyakkal, melyek elülnek

S fölhorgadnak megint.

 

Tied vagyok én nagy haragomban,

Nagy hűtlenségben, szerelmes gondban

Szomorúan magyar.

 

Föl-fölhajtott kő, bús akaratlan,

Kicsi országom, példás alakban

Te orcádra ütök.

 

És, jaj, hiába, mindenha szándék,

Százszor földobnál, én visszaszállnék,

Százszor is, végül is.

 

Ady Endre 1877 – 1919

 

Der hoch-hochgeworfene Stein.

 

Hochgeworfene Stein runterfallend,

mein kleines Land immer wieder klagend,

dein Sohn kommt nach Hause.

 

Er besucht viele Türme auf der Welt,

schwindelnd, verzweifelt auf den Boden fällt,

von dem er gegangen.

 

Er sehnt sich weit weg und kann nicht flüchten

mit sterbenden ungarischen Wünschen,

die wieder aufstehen.

 

Ich bin dein auch in meinem grossen Zorn,

in grosser Untreue, ‘d grossen Jähzorn,

kummervoll, ungarisch.

 

Hochgeworfene Stein ohne Ansporn,

mein kleines Land in vorbildlicher Form

ich bin wie dein Gesicht.

 

Und leider vergebens ist der Absicht

hundertmal hochgeworfen, wäre ich

auch hundertmal zurück.

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni

 

Örömök fogytán.

Mikor már megittad minden borodat,
Mikor már elzengted minden dalodat,
Mikor már letörted minden virágod,
Mikor már szomorú a te világod:

Zokogd el könnyedet, könny az italod,

Sóhajtsd,el sóhajod, sóhaj a dalod,
Köss egy gyász koszorút, az a virágod,
S nézd a bús éjszakát, az a világod.

 
(1891.)

 

Jeszenszky Danó (Temérdek) 1824 – 1906

 

Knappheit der Freude

 

Wenn du deinen ganzen Wein getrunken hast,

wenn du all’ deine Lieder gesungen hast,

wenn du all deine Blumen zerbrochen hast,

wenn dir deine Welt nur Traurigkeit bereit hat:

 

Schluchz‘ deinen trän’n weg, die trän’n sind dein Getränk,

seufz‘ deine Seufzer weg, seufz ‘n sind dein’ Gesäng’,

bind’ ein ‘n Trauerkranz, das sind dein’ Blumenkränz’

‘d sieh ein’n traurige Nacht an, das sind deine Welt’.

 

1891

 

Fordította Mucsi Antal-Tóni

 

Őrizem a szemed

 

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

 

Világok pusztulásán

Ősi vad, kit rettenet

Űz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled.

 

Már vénülő kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülő szememmel

Őrizem a szemedet.

 

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S őrizem a szemedet.

 

1916. január

 

Ady Endre 1877 - 1919

 

Ich hüte deine Augen

 

Mit meiner alternden Hand

greife ich nach deiner Hand

mit meinen alten Augen

hüte ich deine Augen.

 

Über Verfall von Welten

uralten Wild, den der Angst

jagt, bin zu dir gekommen

warten beide mit Platzangst.

 

Mit meiner alternden Hand

greife ich nach deiner Hand

mit meinen alten Augen

hüte ich deine Augen.

 

Ich weiß nicht warum, wie lang

werde ich bei dir bleiben,

doch ich greife deine Hand

und werde mit dir leiden.

 

Januar 1916

 

Fordította: Mucsi Antal-Tóni