Toni11 blogja
EgyébFeleki Sándor Nem az a tél / Nicht ist
Nem az a tél
***
Nem az a tél, midőn a földre
Miljónyi hópehely szakad,
És elborítja a mezőket
S lombjafosztűtt ágakat.
***
Nem az a tél, ha szélvihartól
Megreszkett égbolt és a föld,
S te hallgatod kis otthonodban
Dühében, mint jajong, süvölt.
***
A tél az, hogyha rozsa nyílik
S nap fénylik, zöld erdők felett
S te bolygasz árván elhagyatva,
És múlik, múlik életed.
***
A tél az, hogyha cseng madárdal
S a szived nem hisz, nem remél
És nincs, ki vigaszt nyújt te néked -
Ah, ez a tél, ah, ez a tél!
***
Feleki Sándor: 1865 – 1940
***
***
Nicht ist das der Winter,
***
Nicht ist das der Winter, wenn die Erde
Million Schneeflocken fallen,
auf den Boden alles bedecken
‘d, die Bäumen Äste, die kahlen.
***
Nicht ist das der Winter, wenn der Sturmwind
den Himmel ‘d Erde erschüttert,
und du in dem kleinen Haus als Kind
im wütenden Nacht unbehütet.
***
Winter ist, wenn die Rosen sprießen
‘d die Sonne über Wälder scheint,
‘d, du verwaist, verlassen umherirrst
‘d dein Leben ist dein größte Feind.
***
Winter ist, wenn bei Vogelgesang
dein Herz nicht mehr glaubt, ‘d nicht mehr hofft,
und niemand da ist, der dich tröstet –
der Winter komm immer unverhofft!
***
Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni
Radó Antal: Hazatérve / Heimkehr
Hazatérve
***
Bármi tájon vigyen utad,
Bármi fájva zengd búcsúdat,
Hogyha attól válni kell;
Szíved dobban, lelked repdes,
Hogyha visszaérkezel.
***
Közeledve a határhoz,
Egyre kémled, hol a város,
Mely már végre honi föld,
S boldog vagy, ha túl a mesgyén,
Magyar állomást jelezvén
Már a mozdony felsüvölt.
***
És a végkanyarulatnál,
Úgy vagy, mintha a vonat már
Könnyen, lágyan görgene,
Mintha kerék-kattogásban
Nehéz vaslánc-csattogásban
Muzsikaszó zöngene,
***
Gyönyör az a szürke út is,
A nyöszörgő gémes kút is,
Mely előtted elsuhan,
S ha a stációhoz érsz el,
A magyar nevére nézel,
Nézel hosszan, s boldogan,
***
S a magyar kalauz ha lép be,
Csiptető vas a kezébe',
Kis fülkédnek ajtaján;
Rámosolyogsz, s ha nem röstelnéd
Átölelnéd ő kigyeimét —
A miért jó napot kíván!
***
Radó Antal: 1862 – 1944
***
***
Heimkehr
***
Welches Land auch, dein Weg dich führt,
welchen Schmerz auch bei Abschied spürhst,
wenn du dich davon trennen musst;
dein Herz pocht, deine Seele fliegt,
wenn du zurückkehren tust.
***
Wenn du dich der Grenze ankommst,
suchst, welcher Stadt als nächste kommt
die endlich dein Heimatland ist,
‘d du bist glücklich, nach der Grenze,
an Bahnhof sind viele Gänse,
wenn die Lokomotive pfiff.
***
Und dann, nach der letzten Kurve,
fühlst, dass der Zug nur noch murrte,
leicht und sehr sanft rollt es weiter,
als ob die Räder, nur noch gleiten
in dem schweren Kettengeklirr
Musik erklingt, von Waltenschwil.
***
Auch die graue Straße ist schön,
und auch das Heulen, dröhnt im Fön,
das vor dir jetzt vorbeigleitet.
Und wenn du den Bahnhof erreichst,
‘d den ungarischen Namen begreifst,
und mit lächeln ihn begeistert.
***
Wenn der ungarische Schaffner kommt,
und mit den Kartenlochern locht,
an der Türe deinen Verschlag;
lächelst ihn an, leicht genierten,
würdest du ihn gern umarmen,
weil dir schönen Tag gewünscht hat.
***
Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni
Szabó Endre A város végiről / Am Rande
A város végiről
***
Nyöszörögve szól a
Beteg lázas gyerek:
„Ehetném anyácskám,
Adj egy kis kenyeret”.
***
Sirva felel anyja,
Szegény özvegy asszony:
„Nincs, fiam, nincs, — ó, a
Szivem megszakasztod!”
***
Szegény beteg fiú
Újra szól és kérdez:
„Mikor nem leszek én
Se beteg, se éhes?”
***
Felel rá az anyja
Kétségbeesetten:
„Majd, ha eltemetnek
— Kis fiacskám, lelkem.”
***
— Vár, vár aztán újra
Felsóhajt a gyermek:
„Édes jó anyácskám,
Hát mégsem temetnek?”
***
Szabó Endre: 1849 – 1924
***
***
Am Rande der Stadt
***
Leise wimmernd spricht, das
kranke, fiebernde Kind:
„Ich hab’ Hunger, Mutter,
gib mir ein Stück Brot, bitt’.“
***
Weinend sagt die Mutter,
sagt die Mutter mit Schmerz:
„Ich habe keins, mein Sohn,
‘d das bricht mir schier, mein Herz!“
***
Der arm’ kranke Junge
wimmert erneut und fragt:
„Wann werde ich nie mehr,
nie hungrig, nie krank sein?“
***
Antwortet die Mutter
leise und verzweifelt:
„Wenn du begraben wirst
‘d, an den Kopf gestreichelt.“
***
– Er wartet, und wartet
‘d seufzt erneut an Schragen:
„Meine liebe Mutter,
wenn wird’ ich begraben?“
***
Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni
Mucsi Antal-Tóni Visszatekintés / Rückblick
Ez is én vagyok 3.
***
Ezerkiláncszázhatvannyolc
Június huszonhatodikára,
mint idegenmunkás érkeztem
Zürichi vasútállomásra.
***
Állomáson a rendöröktől
az utasokat alig látva,
csak egy valaki volt civilbe
aki engemet várt ott állva.
***
Otthon csak azt olvastam Svájcról
már Hétszáz éve tart a béke,
de akkor ki mondja meg nékem,
miért lett ennek pont ma vége.
***
Nem háború ez itt Mucsi úr
mondta ez nekem, aki várt rám
a csehek lázadtak ma fel ott
cseh a fővárosában Prágán.
***
Ott ezerkilencszázhetvenben
a Schwarzenbachi népszavazás
néptől magasan el lett vetve
meg könnyebbült az itt maradás.
***
Most már nem idegenmunkás voltam
hanem vendégmunkás lettem,
habár én ugyanaz maradtam
de már szebben hangzott a nevem.
***
Habár én magyarnak születtem
az „ötvenhatosoknak” mégis,
mindig csak egy „Júgo” maradtam
míg „Papiersvájcer” lettem én is.
***
A tekéseknél egyenrangú
svájci Tekeklub tagja élek,
de hivatalossan mégis csak egy
„Svájci, migrációs háttérrel!”
***
Ma már több mint tíz év elmúlt
s visszakaptad azt, ami voltál,
hetven évre ismét magyar vagy
habár sokat kóboroltál.
***
Mucsi Antal-Tóni:1942 - 2025 November 18
***
***
Das bin ich auch 3.
***
An dem sechsundzwanzigsten Juni
Tausendneunhundertachtundsechzig,
kam ich an dem Zürcher Bahnhof an
‘d dort, wie ein Fremdarbeiter ausstieg.
***
An dem Bahnhof von der Polizei
kaum hat man Reisende gesehen,
nur einen Mann in Zivilkleidung,
der dort stand wartend im Regen.
***
Hab’ ich über die Schweiz gelesen,
siebenhundert Jahre Friede herrscht,
doch, wer konnte mir schon erklären,
warum ist das heute vorbei jetzt?
***
„Das ist doch kein Krieg hier, Herr Muci“,
sagte der, der mich abholen kam,
„Die Tschechen haben heute rebelliert,
in der tschechischen Hauptstadt Prag.“
***
Damals im Neunzehn hundertsiebzig
war die Schwarzenbach-Volksabstimmung
vom Volk rigoros hoch verworfen
‘d wurde einfacher, dass zurecht Findung
***
Nun war ich auch kein Fremdarbeiter mehr,
sondern ein lieber Gastarbeiter,
obwohl ich derselbe geblieben war,
doch die Bezeichnung klang viel schöner.
***.
Obwohl war ich als Ungar geboren,
blieb ich für die „sechsundfünfziger”
dennoch immer nur einen „Júgo”,
bis auch ich „Papierschweizer” wurde.
***
Ich bin Mitglied im Schweizer Kegelclub,
wo mich mit „Seinen gleicher” Widmung,
aber offiziell bin ich immer noch
„Schweizer mit Migrationshintergrund!“
***
Heute sind mehr als zehn Jahre schon her
und du bist wieder das, was du warst,
nach siebzig Jahre bist du wieder Ungar,
obwohl im Leben so viel geirrt hast.
***
Übersetzung: Mucsi Antal-Tóni
Magyarul. de nem magyarosan
Játék a szavakkal 16.
Magyarul. de nem magyarosan
***
Magyarul mondom. de nem magyarosan
halkan, de akkor sem alattomosan,
mert ma már megszoktam fokozatosan
beszélj nyíltan és ne alázatosan.
***
Én nem mondom soha azt, hogy kiáltom
hanem csak nagyon hangosan kajátom,
sokszor amikor csak egy édes álom
az ételt is tele szájjal kajálom.
***
Valamikor volt nekem sok barátom
de már lassan mindig jobban belátom,
s amikor a számat jobban kitátom
sokszor mindig több lesz a volt barátom.
***
S habár én is egy magyar ember vagyok
de naponta egy másik nyelven gagyog,
s többször is azt mondták nekem a „nagyok”
hogy nyomot utánam soha sem hagyok.
***
Köszönöm, hogy mégis elfogadtatok
s hogy többször is engem támogattatok,
sokan még barátokká is váltatok
de életben még soha sem láttatok
***
Kinn a réten oly szép a galagonya
de a krumpli sohasem lesz burgonya,
elért már engem az élet alkonya
és lassan megtelt az élet puttonya.
***
Úgy szeretnék még egy pár évet élni
és a haláltól az sohasem félni,
a versekben még egy kicsit mesélni
A naplementét Óbecsén átélni.
***
Ott ahol erre a világra jöttem g
a Göncölszekér ragyogott fölöttem,
onnan ötvenhét éve hogy eljöttem
oly sok az idegen itt körülöttem.
Mucsi Antal-Tóni 2025 November 16
