Hiába

Perzsi.•  2022. július 17. 12:01  •  olvasva: 143

Vártál valamire, tán egy csodára, 

öszerezzentél minden zajra,

sosem jöttél rá magányod fokára,

nevetve legyintettél a bajra.


Vártál valakire, ki sosem jött el,

egyedül könnyeztél a holdra, 

most a  hajnali köddel együtt szállt fel,

utolsó libbenésed fodra.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

skary2022. július 17. 17:38

aha

Perzsi.2022. július 17. 16:43

@kosa: Köszönöm.

Perzsi.2022. július 17. 16:43

@Sznearanka: Köszönöm.

Perzsi.2022. július 17. 16:43

@S.MikoAgnes: Köszönöm. Néha konolyan úgy gondolom, hogy jobb lenne már nem itt lenni. Paradoxonnak tűnik, de az úthoz még erősödnöm kell.

kosa2022. július 17. 16:14

szomorú lett, de szép.

Sznearanka2022. július 17. 15:00

Szép :(

S.MikoAgnes2022. július 17. 14:57

Szomorúságával is gyönyörű lírai sorok,
ám még ne búcsúzz!